Neked itt nincsenek jogaid

külföld
2018 október 14., 03:15
comments 206

"Azt mondták, neked itt nincsenek jogaid, és nincs jogod hozzá, hogy a gyermekeddel maradj. Abban a pillanatban meghaltam. Kitépték a szívemet a helyéről. Abban a pillanatban még az is jobb lett volna, ha holtan esek össze. Az egész világom összeomlott. Hogyan nem lehet joga egy anyának ahhoz, hogy a gyermekével legyen?" - idézi az elmúlt két év amerikai menekültpolitikájának gyakorlati megvalósítását vizsgáló, rendkívül elmarasztaló jelentésében az Amnesty International Valquiriát, a 39 éves brazil menedékkérőt, aki idén március óta van az amerikai hatóságok őrizetében. Valquiria nem illegális bevándorló, szabályosan lépett be az országba az El Pasó-i határátkelőnél. Az amerikai határőrség ennek ellenére is elkobozta tőle hatéves fiát, őt pedig őrizetbe vette.

Az AI rendkívül részletes, 2017-ben kezdődött, most egy 67 oldalas tanulmányban (.pdf) publikált kutatásának fő megállapítása, hogy a Donald Trump elnöksége alatt bevezetett bevándorláspolitikai lépések "katasztrofális, helyreállíthatatlan károkat okoztak emberek ezreinek". A legnagyobb károkat okozó intézkedések közé sorolják

  • a menedékkérők tömeges, illegális visszadobását Mexikóba;
  • az illegális családszétválasztásokat, melyekből a hivatalosnál elismertnél sokkal több esetet tártak fel;
  • a menedékkérők önkényes és határozatlan idejű fogva tartását.

Ezek az intézkedések külön-külön is teljesíthetik a nemzetközi joggal ellentétes embertelen és megalázó bánásmód és/vagy büntetés feltételeit.

Az AI vizsgálatai szerint ráadásul nem egyedi, kirívó esetekről van szó:

a mexikói határ de facto lezárása, a menedékkérők kényszerkitoloncolása, a családok szétválasztása, a határon legálisan menedékkérelmet benyújtók határozatlan idejű elzárása, az elzárás körülményeinek elviselhetetlenné tétele mind egy célt, a menedékkérők elrettentését szolgálja.

Ahogy ezt a célt szolgálja Donald Trump és kormányának a menekülteket démonizáló retorikája, vagyis az, hogy például rutinszerűen "bűnözőként" hivatkoznak a menekülőkre. Az AI ez alapján odáig megy, hogy véleményük szerint

Donald Trump kormánya szándékosan folytat emberi jogokat sértő kampányt a menedékkérőkkel szemben,

amivel ráadásul veszélyes precedenst teremtenek, egyfajta versenyt indítva a világ országai között abban, hogy ki tud mélyebbre süllyedni az embertelenségben.

Az AI jelentése alapján ráadásul erre igazán jó okuk se volt, mert ez a kampány akkor indult, amikor

történelmi mélyponton volt a menedékkérők száma az Egyesült Államokban.

A magyar olvasó számára ismerős lehet a helyzet. Az AI szerint a zöldhatáron elfogottak, illetve mint az a jelentésből kiderül, a határon legálisan átlépők visszatoloncolásával az amerikai hatóságok mesterségesen teremtenek vészhelyzetet a határon. A visszatoloncolás gyakorlata egyben jogsértő is, mert olyan országba toloncolják vissza a menedékkérőket, ahol nem szavatolható a biztonságuk:

  • egy részük eleve Mexikóból menekül;
  • a délebbről érkezőket pedig a mexikói hatóságok toloncolják vissza oda, ahonnan joggal menekülnének életük védelmében.

Az új amerikai bevándorláspolitika legfelkavaróbb eleme feltétlenül a családok szétválasztása. A cikk címében idézett mondat az AI jelentése szerint többször is elhangzott a menedékkérőkkel szemben intézkedő hatósági személyek szájából. A cikk elején idézett eset mellett az AI jelentése beszámol egy Salvadorból menekülő apa esetéről is, akivel akkor közölték, hogy nincsenek jogai, amikor tiltakozni mert 12 éves fia megbilincselése ellen.

Az amerikai hatóságok hivatalos közlése szerint a családok szétválasztása szükséges lépés, mert az új szabályok szerint a zöldhatáron belépőkkel szemben büntetőeljárás indul, márpedig a gyerekeket nem börtönözhetik be szüleikkel együtt. Csakhogy az AI több mint egy éves vizsgálódása szerint még azokban az esetekben is simán szétválasztanak családokat, amikor a szülők ellen nem indul büntetőeljárás, mert szabályosan, kijelölt határátkelőn lépnek be az országba és nyújtják be kérelmüket.

Az AI kérésére az amerikai határőrség átadta statisztikáit, mely szerint a korábban bevallottnál sokkal több, összesen kb. 8000 "családi egységet" szeparáltak, és az AI szerint ebben a számban nincsenek benne azok, akiktől annak ellenére kobozták el gyermeküket, hogy legálisan léptek be az országba - ahogy azok sem, akik nem számítanak családi egységnek, vagyis nem szülőt választottak el gyermekétől, hanem nagyszülőt az unokájától.

Az AI jelentése szerint amúgy a legálisan érkezők se számíthatnak jobbra az illegális határátlépőknél. Ellenük ugyan nem indul büntetőeljárás, de az új szabályok szerint határozatlan időre elzárhatják őket, és az AI tapasztalatai szerint gyakorlatilag minden esetben elutasítják feltételes szabadlábra helyezési kérelmeiket - köztük olyan meleg vagy transznemű menedékkérőkét, akik az őrizetben zaklatásnak vannak kitéve. Az AI szerint van olyan legális menedékkérő, aki már két és fél éve van elzárva.

Mindez az AI szerint teljesíti az embertelen bánásmód feltételeit, mert súlyos, esetenként visszafordíthatatlan károkat okoz. Mint írják, a menedékkérők közül többen olyan súlyosan élték meg a velük történteket, hogy gyakran szinte azonnal sírva fakadtak, amikor az AI munkatársainak mesélték viszontagságaikat. "Valószínűleg pszichológusra volna szükségem. Nem emlékszem dolgokra, nem tudok aludni. Belekezdek egy mondatba, de közben elfelejtem, hogy miről beszélek. Rengeteget sírok, mert még mindig el vagyok választva Matheustól" - mesélte például az 55 éves Maria, akit 2017 augusztusában választottak el fogyatékkal élő 17 éves unokájától.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.