Főleg baloldali, környezet- és állatvédő csoportok, illetve békemozgalmak titkos megfigyelését tartotta fontosnak a brit rendőrség a múlt század hatvanas éveitől az új évezred első éveiig terjedő bő négy évtizedben, derült ki a Guardian és az Undercover Research Group (URG) nevű, a titkos rendőrségi felderítéseket vizsgáló aktivistacsoport közös kutatásából. Adatbázisuk alapján a brit rendőrség 1968 óta legalább 124 csoportosulásba épített be titkosrendőröket. Ezek nagy része a baloldalhoz köthető, szélsőjobboldali csoportok közül a kutatók adatai szerint csupán háromba, a Brit Nemzeti Pártba, a Combat 18 és a United British Alliance csoportokba épültek be rendőrök.

A vizsgálat legérdekesebb megállapítása, hogy a brit rendőrség 1968 és 2007 között nem kevesebb mint 24 titkosrendőrt épített be egy trockista törpepárt, a Britannia-szerte mindössze pár ezer tagot számláló Szocialista Munkáspárt (SWP) soraiba. A párt ugyan papíron a kapitalista rendszer forradalmi megdöntését hirdeti, de még a Scotland Yard értékelése szerint se minősül agresszívnek.

Ehhez képest a pártba évtizedeken át épültek be titkosrendőrök, akik közül legalább négy keveredett szerelmi viszonyba a párt aktivistájával, egyiküknek még gyereke is született, és feleségül is vette a célszemélyt. 

Az ügyben független vizsgálatot folytató visszavonult bíró, Sir John Mitting a Guardian és az URG kutatásával párhuzamosan futó vizsgálata szerint ez utóbbi rendőr 1974-77 között volt beépítve az SWP-be, és csak azután vonták ki, amikor egy kollégájának elárulta, hogy szerelembe esett a párt egyik tagjával, akinek el is akarja árulni, hogy valójában titkosrendőr.

Az esetből nem tanultak a rendőrök, egy másik, Vince Miller álnéven dolgozó titkosrendőr, aki 1976-79 között volt az SWP tagja, két párttaggal is viszonyba keveredett. Két másik titkosrendőrrel a 80-as években történt meg ugyanez.

A trockisták után a legtöbb titkosrendőrt a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején a vietnami háborút ellenző békemozgalomba építették be. A kortárs amerikai politikai vezetés a békemozgalmat kommunista szervezkedésnek tartotta, ez indokolhatta a brit rendőrség fellépését is - még ha amúgy a brit kormány se támogatta teljes szívvel a vietnami háborút.

A Guardian és az URG kutatásai szerint a rendőrség több állatvédő szervezetbe (12) épült be, mint az észak-ír konfliktusban aktív csoportba (8). És még ennél is több olyan, rendőrségi túlkapás áldozatainak családjai által kezdeményezett kampányba, ilyenekből összesen 16-ba épültek be titkosrendőrök. (Via The Guardian)