Kristin Blaise Lobato csaknem 16 évet töltött börtönben ártatlanul. A hatóságok 2001 júliusában vádolták meg egy Las Vegas-i hajléktalan, Duran Bailey brutális megölésével, tragikus félreértések sorozata után. Bailey-t halála előtt három nappal nemi erőszak miatt feljelentette egy nő, a rendőrök így arra gyanakodtak, hogy a brutális gyilkosság bosszú lehetett. A félreértés abból adódott, hogy Lobatót szintén megtámadta egy erőszakoskodó Las Vegasban. A nő úgy tudott szabadulni támadójától, hogy apjától kapott bicskájával lágyéka táján megvágta.

Lobato ezt Las Vegastól három órányira levő szülővárosában, Panacában több barátjának is elmesélte. Ahogy az lenni szokott, a szájról szájra terjedő történet torzulni kezdett, így Bailey halála után majd két héttel egy panacai lakos arról tett telefonos bejelentést a vegasi rendőröknek, hogy Lobato levágta egy férfi péniszét. A rendőrök kihallgatták Lobatót, aki ugyan elmondta, hogy az eset "legalább egy hónapja", vagyis bőven Bailey halála előtt történt egy, Bailey halálának helyétől teljesen eltérő helyszínen, a rendőrök abból, hogy sajnálkozását fejezte ki Bailey halála miatt, arra következtettek, hogy ő lehet a gyilkos - bár Lobato azt is elmondta, hogy akit ő megvágott, nem halt meg. Lobato határozott tagadása ellenére a bíróság elítélte.

Szabadulását végül egy elég gusztustalan élőlénynek, a selymes döglégynek köszönhette: 2017 októberében három igazságügyi rovarszakértő szakvéleményével megtámogatva sikerült bizonyítania, hogy az ember, akinek a megöléséért elítélték, már akkor halott volt, amikor ő még legalább három órányira volt a gyilkosság helyszínétől, amit tanúk is igazoltak.

A bizonyítékot a döglegyek szolgáltatták, illetve a döglegyek lárváinak hiánya az áldozat testében. A döglegyek ugyanis a halál beállta után percekkel kezdik telerakni petéikkel a holttestet, hogy aztán a nyüvek abból lakmározva növekedhessenek. Mivel az áldozat testében nem voltak nyüvek, így bizonyítható volt, hogy a halál időpontja nagyon közeli lehetett a holttest felfedezésének időpontjához, vagyis Lobatónak, akinek amúgy sem volt semmi köze az áldozathoz, nem lehetett köze a gyilkossághoz, amiért már majd 16 évet ült börtönben.

Lobato esete nem egyedi, a döglegyek, illetve nyüveik fontos szerepet játszanak a bűnügyek felderítésében. Épp ezért lehet rendkívüli jelentősége az igazságszolgáltatás világában is a klímaváltozásnak, melynek hatására a döglegyek is migrációra kényszerülnek.

A szakértők ugyanis a helyi döglégypopuláció életciklusának ismeretében tudnak következtetést levonni egy holttest elnyüvesedéséből arra, hogy mikor állhatott be a halál. A döglégypopulációk életciklusa azonban területenként változó, így az őshonos döglégypopuláció elvándorlása, új döglégyfajok bevándorlása komoly zavarokat okozhat a bűnügyek felderítésében is.

A Popular Science cikke szerint például Indianában egyre gyakrabban észlelnek egy, az Egyesült Államok déli államaiban őshonos döglégyfajtát, a Lucilia cuprinát, amely ránézésre megtévesztésig hasonlít az Indianában őshonos Lucilia sericatára, viszont szinte megkülönböztethetetlen nyüveik fejlődési ciklusa nagyon is eltérő. Ha egy igazságügyi szakértő tévesen sericataként azonosít egy cuprinát, jelentősen alulbecsülheti, hogy mióta halott a halott. Márpedig a halál időpontja elég meghatározó tény egy gyilkossági nyomozásban.