A kiterjedt szaúdi királyi család több befolyásos ágának tagjai szervezkedésbe kezdtek azért, hogy ne a koronaherceg Mohamed bin Szalman örökölje apja trónját, jelentette a Reuters a királyi udvarhoz közeli forrásaira hivatkozva. A hírügynökség értesülései szerint hercegek tucatjai szervezkednek azért, hogy a 82 éves uralkodó, Szalman király halála vagy alkalmatlanná vállása esetén ne kedvenc fia, hanem egyetlen még élő vértestvére, a 76 éves Ahmed herceg vegye át a trónt.

Szaúd-Arábiában nincs kialakult rendje az öröklésnek, a trón nem automatikusan öröklődik tovább az uralkodó gyermekére. Bár 2017 óta bin Szalman herceg a hivatalos trónörökös, a király személyéről valójában a királyi család minden ágát egyesítő Hűség Tanácsa dönthet.

A Reuters szerint a palotaforradalom a Hasogdzsi-gyilkosság miatt robbanhat ki. A gyilkosságot az amerikai titkosszolgálatok szerint maga a koronaherceg rendelte el. Ezt az értékelést ugyan a koronaherceggel szívélyes viszonyban levő Donald Trump egyelőre nem tette magáévá, de kivételesen nem is fordult szembe direkt a titkosszolgálataival. A hétvégén annyit mondott erről, hogy kissé elhamarkodottnak véli ezt az értékelést, így majd csak kedden alakítja ki véleményét, amikorra elkészül az amerikai titkosszolgálatok végső, hivatalos jelentése a gyilkosságról.

Szalman király sem tagadta meg még kedvenc gyermekét, hétvégi beszédében nem is említette őt az esettel kapcsolatban, csupán az ügyben eljáró szaúdi főügyészt dicsérte. A szaúdi ügyészség szerint Mohamed bin Szalman nem tudott a gyilkosságról, nem ő adott utasítást Hasogdzsi megölésére.

Az amerikai politikában csak Trump az, aki még nem foglalt egyértelműen állást bin Szalmannal szemben, a törvényhozásban republikánus és demokrata politikusok együtt küzdenek azért, hogy súlyos szankciókkal sújtsák Szaúd-Arábiát a gyilkosságért.

Az amerika-szaúdi viszonyt továbbá az is befolyásolja, hogy bin Szalman idén nyíltan érdeklődni kezdett az orosz fegyverszállítás lehetősége iránt. Hogy a fegyverbiznisz mennyire jelentős a szaúdi-amerikai kapcsolatokban, azt jelzi, hogy a Reutersnek nyilatkozó szaúdiak külön is kiemelték, hogy Ahmed herceg a trónra kerülve bizonyosan nem mondaná fel az amerikai fegyverszállítási szerződéseket, és csak emellett jegyezték meg, hogy bin Szalman Nyugaton is elismert, hazájában kimondottan népszerű társadalmi reformjait se vonná vissza.

A Reuters értesüléseit sem a szaúdi királyi ház, sem Ahmed herceg, sem az amerikai illetékesek nem kívánták kommentálni. Utóbbiak a szaúdi források szerint nem ellenzik a tervet.

Bin Szalman dolgát nehezíti a cikk elején már említett tény, hogy csak a Hűség Tanácsának jóváhagyásával lehetne király. Ebben a tanácsban a királyi család minden ága képviseli magát, így azok is, akiket hatalma megerősítésekor bin Szalman fogva tartott, és akiktől elkobozta vagyonukat. Az is igaz, persze, hogy hatalma megerősítésekor átvette a szaúdi karhatalmi szervek vezetését, de a Reuters forrásai azt állítják, azok nem bin Szalmanhoz, hanem a királyi családhoz hűségesek, így tiszteletben tartanák a Hűség Tanácsának döntéseit.