December másodikán közmeghallgatást tartottak Kalocsán, eközben bökte ki Bálint József polgármester, hogy két nappal később orosz küldöttség érkezik a városba, hogy egy „orosz kulturális kirendeltség” létesítéséről tárgyaljanak vele. A KaloHírek nevű helyi lap tudósítása szerint Bálint azt mondta, a kezdeményező az új paksi atomerőműblokkot építő Roszatom volt, akik a tárgyalásokba bevonták a budapesti orosz nagykövetséget is.

Na de mit akarnak az oroszok Kalocsán? Kinek csinál kultúrközpontot a Roszatom: az atomerőműépítés miatt érkező embereinek vagy a helyieknek? Egyáltalán, mit jelent a kulturális kirendeltség: valami titokzatos hivatalt vagy művelődésiközpont-szerű, nyitott intézményt? 

Sorban megkerestem az érintetteket, hogy kiderüljön, a valóság eléggé eltér attól, amit Bálint a közmeghallgatáson mondott, de az oroszok kétségtelenül nyomulnak Kalocsán.

Először a nagykövetséget értem el, akik először értetlenkedtek, majd újabb jelentkezésemkor azt mondták, hogy igen, tényleg folynak ilyen tárgyalások, de ez nem az ő bulijuk, hanem a Roszatomé.

Kóti Lóránt, a Roszatom magyarországi PR-menedzsere viszont azt válaszolta az érdeklődésemre, hogy tud a tervről, de nem ők tárgyalnak Kalocsával, hanem a Magyarországon élő orosz közösség kulturális szervezete.

Végül sikerült elérnem Kern Tatjánát,  az Orosz Honfitársak Koordinációs Tanácsa névre hallgató szervezet elnökét, aki éppen Kalocsán tárgyalt az ügyben. Kern megerősítette, hogy ez tényleg az ő ernyőszervezetének a bulija, azé a tanácsé, ami próbál összefogni minden itt élő oroszt. Részben ők álltak amögött a parlamentig jutó kezdeményezés mögött is, ami nemzetiséggé nyilvánította volna az oroszokat, de ami október végén végül elbukott a parlamenti szavazáson, mivel a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleménye szerint az orosz kisebbség nincs igazolhatóan jelen honos népcsoportként legalább egy évszázada.

Kern szavaiból azonnal kiderült, hogy az egész kultúrközpontos ötlet valójában nem az övék, hanem Bálint polgármesteré volt, az elnöknő elbeszélése szerint ő kereste meg a 25-30 tagú kalocsai orosz klubot - egyik tagszervezetüket - azzal, hogy mi lenne, ha orosz kultúrközpontot csinálnának a városban. Úgy tűnik, hogy Bálint valamilyen ingatlant is felajánlhatott erre a célra. (Korábban beszéltem Bálint egyik munkatársával, aki azt mondta, a polgármester semmit sem tud az ügy részleteiről.)

A beszélgetésünk későbbi részében megkérdeztem az Orosz Honfitársak elnöknőjétől, hogy miért nem magán Pakson akarják az első ilyen központot létrehozni, Kern ekkor megismételte, hogy azért, mert Kalocsa állt elő elsőként az ötlettel.

Kern elmesélte, hogy ők kifejezetten nyitott, az oroszok mellett a helyi magyarokat is megszólító intézményt képzelnek el. Olyan kulturális központot, aminek a fő célja az orosz kultúra és a kortárs Oroszország megismertetése gyerekfoglalkozásokon, kiállításokon, színházi előadásokon, koncerteken és más eseményeken keresztül. Az is kiderült, hogy a kalocsai egyfajta próbaközpont lenne és ha beválik, más településeken is nyitnának ilyeneket az oroszok. 

Az Orosz Honfitársak Koordinációs Tanácsa mindezt részben orosz költségvetési forrásokból tervezi megvalósítani. Kern ugyanis elmondta, hogy részben ilyen forrásokra pályázva finanszírozzák a tevékenységüket, de indulnak EU-s pályázatokon is. 

A Honfitársak testvérvárosi kapcsolatok kialakításában is segítenek, olyan atomerőműközeli településeknek, mint Paks, Gerjen vagy Tamási.

Ha minden jól megy, a kalocsai központ 2019-ben nyílhat meg. Az atomerőműépítés miatt érkező oroszok - ha hazai kultúrára vágynának - elvileg 2021-től tudnak majd átjárni ide Paksról, a tervek szerint ekkorra készül el ugyanis a két települést összekötő Duna-híd. (Címlapkép: Botos Tamás)