2005 márciusában egy 14 éves lány szülei feljelentést tettek a floridai rendőrségen, azt állították, gyereküket West Palm Beach-i házában molesztálta a befolyásos milliárdos, Jeffrey Epstein. Azt mondták, a lányt egy felnőtt nő és egy középiskolai osztálytársa vette rá, hogy menjen az akkor ötvenes éveiben járó férfi házába. Azt ígérték, ha megmasszírozza, 200-300 dollárt is kaphat. Ez volt az első alkalom, hogy a hatóságok tudomást szereztek arról, hogy Epstein luxusbirtokán valami nagyon nincs rendben.
A rendkívül szövevényes és gyomorforgató történet a kétezres évek elején kezdődött az első feljelentéssel. Jeffrey Epstein, aki mások vagyonának kezeléséből gazdagodott meg, ekkor már nagyon nagy hatalmú ember volt Amerikában, de nevét csak bizonyos körökben ismerték, főleg a politikai és gazdasági elit szűk csoportjaiban. Bár óriási a vagyona, pénzügyei mindig átláthatatlanok voltak, többször is felmerült a gyanú, hogy nem minden centet keresett meg legálisan, a Forbes leggazdagabb embereket rangsoroló listájára például soha nem is fért fel, mert nem lehetett megnyugtatóan tisztázni, pénzét pontosan hogyan szerezte. Tengerparti háza van Floridában, a leggazdagabb emberek oázisában, Palm Beachen, van egy farmja Új-Mexikóban, két magánrepülőgépe, egy privát szigete a Virgin-szigeteken, és az ő birtokában van a legnagyobb saját ház Manhattanben.
A Miami Herald nyomozásának köszönhetően most az ügy szinte minden részlete megismerhető. Nemcsak az derült ki, hogy ilyen bűnlajstrommal bárki mást élete végéig rácsok mögé zártak volna, hanem az is, hogy Epstein nagyhatalmú emberek óriási csoportjának köszönhetően úszta meg az esetet. Az, hogy a rendőrségtől az FBI-hoz kerüljön az ügye, majd az, hogy képtelen alkut kössenek vele, ami tényleg csak neki kedvezett, az egykori floridai államügyésznek, Trump jelenlegi munkaügyi miniszterének, Alexander Acostának köszönhető.
Epstein 2001 és 2005 között építette ki szektaszerű szexhálózatát. A férfi elsősorban saját vágyait kívánta kielégíteni, amikor tinédzser lányokat csábított floridai birtokára azzal, hogy pár száz dollárért masszírozzák meg. Minél fiatalabb volt a lány, Epstein annál boldogabb volt, nem ritkán 13 éves gyerekek is megfordultak Palm Beach-i házában. Első áldozatait általában arra is rá tudta venni, hogy szervezzék be kortársaikat, akik után fejpénzt kaptak. A férfi olyan lányokat célzott meg, akik az átlagosnál rosszabb élethelyzetben voltak, elhanyagolt, magukra hagyott tinédzsereket, akikről azt gondolta, úgysem törődik senki a sorsukkal. A lányok egy része az utcán élt, vagy egy lépésre volt attól, hogy az utcára kerüljön, sokan nevelőszülők házából, fiatalkorúaknak fenntartott rehabilitációs vagy korrekciós intézetekből érkeztek hozzá. Közülük néhányan drog- és/vagy alkoholproblémákkal küzdöttek, és már korábban is molesztálták őket.
Ahogy áldozatai később egybehangzóan mesélték,ajándékokkal, könnyű pénzkereset ígéretével csábították őket a közvetítők a házba. Először a konyhába vezették őket, ahol enni kaptak, majd egy lépcsőn felkísérték őket Epsteinhez, aki rendszerint egy szál törölközőben fogadta őket. A tágas hálószobát mindenki ugyanúgy írta le, nagy terem volt, ahol volt egy élénk rózsaszínű és egy világoszöld kanapé, egy masszázságy, és saját tusoló is. Epstein arra kérte áldozatait, masszírozzák meg, de nem ritkán már abban a pillanatban ledobta meztelen testéről a törölközőt, ahogy a lányok felértek a szobába. Masszázs közben fogdosni kezdte őket, többen azt mesélték, megpróbált ujjaival behatolni a nemi szervükbe, és arra kérte őket, erősen csípjék meg a mellbimbóját. A masszázs közben vagy után általában önkielégítést végzett, és elvárta, hogy áldozatai ezt nézzék végig. Sokszor azonban nem érte be ennyivel, voltak olyan is lányok között, akiket megerőszakolt. Sokukról meztelen felvételeket is készített, melyeket a ház falaira akasztott. A lányokat aztán rávette, hogy szervezzék be ismerőseiket, lehetőleg minél fiatalabbakat, akik után fejpénzt vagy ajándékokat kaptak.
Az első feljelentést követően nyomozás indult, az ügyet 2005 márciusában nyitották meg, és a rendőrség sokkal súlyosabb dolgokra bukkant, mint amikre elsőre számítottak. Akárhányszor hitték azt, hogy vádemelési javaslattal továbbíthatják az ügyet, újabb áldozatok bukkantak fel. Minden egyes lány, aki tanúvallomást tett, újabb és újabb neveket adott meg. Idővel Epsteinhez is visszajutott, hogy nyomoznak az ügyben, aki erre minden kapcsolatát beizzította, az ország legjobb és legbefolyásosabb ügyészeit és nyomozót állította a helyi rendőrökre és az ellene valló lányokra.
Palm Beach akkori rendőrfőnöke, Michael Reiter és az ügyön dolgozó egyik nyomozó, Joseph Recarey gyorsan megtapasztalták, milyen az, ha egy jó kapcsolatokat ápoló milliárdos próbálja nehezíteni a munkájukat. Az áldozatokat Epstein által fizetett magánnyomozók keresték meg, volt, hogy rendőröknek adták ki magukat, de még maga a rendőrfőnök szemetét is átkutatták, és általános iskolai tanárait kérdezgették róla, hátha találnak valami terhelőt, amivel levehetik az ügyről. Mindkét rendőr arról mesélt az ügyet felgöngyölítő lapnak, hogy a nap minden pillanatában követték őket, és minden lehetséges módon igyekeztek nyomást gyakorolni rájuk. A rendőrség végül a nyomozás kezdete után hét hónappal rohanta le Epstein birtokát, de nem sok mindent találtak. Biztos, hogy a férfit figyelmeztették, mert az összes kamera, a számítógépek merevlemezei, és gyakorlatilag minden eltűnt, ami veszélyt jelenthetett rá nézve. Elmondásuk szerint a falból mindenfelé drótok lógtak ki. Azonban a hálószoba, ahol a lányokat kihasználta, pontosan úgy nézett ki, ahogy az áldozatok leírták. A nyomásgyakorlás ellenére a nyomozók nem törtek meg, és a legtöbb bizonyíték, ami jelenleg rendelkezésre áll Epstein ellen, nekik köszönhető.
2007-re az FBI 53 oldalas vádiratot állított össze, ami alapján bárki mást élete végéig börtönbe zártak volna. De ekkorra sztárügyvédjei, akik között olyan arcok voltak, mint Kenneth Starr, aki még ügyészként járt el a Bill Clinton-Monica Lewinsky-ügyben, vagy Alan Dershowitz, aki O.J. Simpson egyik védője volt, és akiről több áldozat is állította, hogy Epstein kérésére szexuális szolgáltatásokat nyújtottak neki. De nemcsak magánnyomozókat és sztárügyvédeket vetett be Epstein, hanem nagyon messzire érő kapcsolatait is. A férfi demokrata és republikános politikusokkal is barátkozott, és többek között olyan szolgáltatásokkal kenyerezte le őket, mint a fiatal lányok „kölcsönadása” szexpartikra. Az egyik bűvkörébe került lánynak vallomása szerint meg is mondta, hogy csak azért tesz ilyen „szívességeket”, és szervez szexpartikat politikusoknak és üzletembereknek, hogy ha szüksége lesz rájuk, ezeket behajthassa rajtuk. Nem is került végül bíróság elé az ügye.
A már említett ügyvédek mellett Epsteinnek dolgozott az egykor szintén ügyészként dolgozó Jay Lefkowitz, aki 2007 októberén reggelizni hívta egykori kollégáját, az akkori floridai államügyészt, Alexander Acostát. A találkozó nem tűnt hivatalosnak, nem is az ügyész irodájában zajlott, hanem a Miamitól úgy 100 km-re fekvő West Palm Beach egyik szállodájában. Bár az ügyésznek minden információ és bizonyíték rendelkezésre állt ahhoz, hogy börtönbe küldje Epsteint, érthetetlennek tűnő módon úgy döntött, alkut köt a férfi ügyvédeivel. Az egyezség értelmében a férfi ügyét tovább nem vizsgálták, csak az állami bíróság elé kellett állnia, ahol két prostitúcióval kapcsolatos vádat elismert, és ahol 18 hónap börtönre ítélték. Az alku része volt az is, hogy az ügy részleteit nem hozzák nyilvánosságra, azokat nem ismerheti meg senki - még maguk az áldozatok sem. Őket minderről nem értesítették, nem is hallgatták meg őket, legtöbben az újságból értesültek Epstein elítéléséről.
A férfi számára azonban a börtön is mást jelentett, mint az egyszerű halandóknak. Először is nem állami börtönbe vitték, ahol nem sok jóra számíthat egy szexuális bűnöző, hanem a megyei börtön egy privát szárnyába. Innen ráadásul szabadon kijárhatott dolgozni, így heti hat napon át napi 12 órát a börtönön kívül töltött. Az őrök tulajdonképpen neki dolgoztak, és nem a külvilágot védték tőle, ráadásul a 18 hónap helyett csak tizenhármat kellett letöltenie. A szexuális támadók mellé kirendelt pszichológus helyett is saját szakembert választhatott.
Bár név szerint lehetett tudni, kik segítettek neki beszervezni az áldozatokat, ezek a személyek mindenfajta magyarázat vagy együttműködés nélkül immunitást kaptak.
Az áldozatok egyike a Miami Heraldnak azt mondta, az élete két részre osztható, az egyik az Epstein előtti és az Epstein utáni. A legtöbb lányban az a közös, hogy gyerekkoruk óta úgy érezték, ők nem számítanak. Az elmúlt évek alatt Donald Trumppal is meglehetősen jó kapcsolatot ápoló férfi emberei minden követ megmozgattak, hogy befogják a szájukat. Már az első nyomozások idején az volt a koncepció, hogy a lehető legjobban besározzák a lányokat, hiteltelen, értéktelen és megbízhatatlan embereknek igyekeztek beállítani őket. Sokukat megfélemlítették, másokkal egyezséget kötöttek a hallgatásért cserébe. Pontos összeget nem lehet tudni, de az biztos, hogy Epstein dollármilliókat fizetett azért, hogy ne beszéljenek a történtekről.
Epstein mindig szándékosan keresett könnyen sebezhető áldozatokat, akik az elmúlt közel húsz év alatt sosem kaptak lehetőséget, hogy elmondják a történetüket. Nemrégiben úgy tűnt, változás állhat be az ügyben, ugyanis az áldozatokat képviselő ügyvéd, Bradley Edwards azzal az ötlettel állt elő, hogy az őt rágalmazó Epsteint rágalmazás vádjával állítja bíróság elé, így végre az áldozatok is megszólalhattak volna. A tárgyalásra most kedden került volna sor, de Epstein embereinek sikerült ezt is megegyezéssel elrendezniük. Ahogy arról írtunk, az NBC szerint még mindig van esély: az áldozatokat védő törvény értelmében ugyanis ha bebizonyosodik, hogy az áldozatokat szövetségi segítséggel hallgattatták el annak idején, akkor újabb eljárás indulhat, és akár újratárgyalhatják az ügyet. Márpedig a Miami Herald által közölt cikksorozat, a birtokukba jutott és az általuk kiperelt dokumentumok szerint a törvénytelenség bizonyítható.
Az ügy kapcsán célkeresztbe került Alexander Acosta, aki jelenleg olyan ügyekben a legfőbb döntéshozó, mint az emberkereskedelem és a gyerekmunka. A munkaügyi miniszter neve lehetséges utódként merült fel Jeff Session igazságügyminiszter távozása után.
Ben Sasse szenátor a cikksorozat megjelenése óta több levelet is írt az Igazságügyi Minisztériumnak, melyekben - Acosta megnevezése nélkül - követeli, hogy vizsgálják újra az ügyet. A 2007-es, dicstelen egyezséget a szenátor csak haveri alkunak nevezi.
„A tény, hogy ez a szörnyeteg ilyen nevetségesen enyhe büntetést kapott, egy paródia, ami mindannyiunkat fel kéne, hogy háborítson”
- írta Sasse. „Ami különösen zavar ebben a riportban, hogy azt jelzi, hogy szövetségi ügyészek túllépték a hatáskörüket, hogy létrejöjjön ez a haveri megegyezés Epsteinnel, és elvegyék a lehetőséget a nőktől és lányoktól, akiket molesztált, illetve akiket abúzusnak tett ki, ezzel egyértelműen megszegve a szövetségi törvényeket”.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.