"A 2012 óta tartó negatív tendencia 2017-ben tovább folytatódott, a sajtószabadság hazai megítélése 2012 óta most a leggyengébb," olvasható a Jó Állam 2018 jelentésben. A tanulmányt a kormányzatnak készíti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal évi rendszerességgel, írja az mfor.hu. 

"Habár a sajtószabadság megítélése – annak természetéből adódóan – nehezen megfogható, szubjektív elemeken alapul, értékelése mégis kiemelten fontos a demokratikus jogállam minőségének meghatározása szempontjából. A sajtó- és szólásszabadság teljes körű érvényesülése nélkül nem beszélhetünk szabad demokráciáról sem, mert a választópolgárok nem jutnak hozzá a politikai álláspontjuk kialakításához szükséges valós információkhoz,"

írják. A kormányzati munka segítésére hívatott kötet szerint míg "2012-ben még 74,5, néhány évvel később, 2017-ben már csak 64,5 ponttal volt jellemezhető a hazai sajtószabadság szubjektív megítélése." Hozzáteszik:

"a visegrádi országok közül az összevont mutatók alapján hazánk teljesít a leggyengébben: Csehország, Szlovákia és Lengyelország magasabb pontszámmal rendelkezik, vagyis ezekben az országokban erősebbnek ítélik a sajtószabadság érvényesülését."

A sajtószabadság mellett vizsgálták az ellenzéki megszólalók arányát is a hírműsorokban. A tanulmány szerint ez 

2017-ben az ellenzék beszédidőaránya 35%.

Hozzáteszik, hogy

"az adatok értelmezését kissé nehezíti, hogy a választási években nem egyértelmű, hogy mely pártok számítanak ellenzékinek. A kutatás során minden, nem kor- mányzó pártot ellenzéki pártnak tekintettünk."