„A rabszolgatörvény elleni tüntetések megmutatják a magyar gazdaság belső ellentmondását: hogyan lehet maximalizálni a külföldi termelő beruházásokat, miközben minimumon tartani a bevándorlást.”

Így kezdődik a Financial Times cikke a magyar helyzetről, ami nem politikai, hanem gazdasági szempontból vizsgálja az ügyet. A lap kiemeli, hogy Magyarország, akárcsak szomszédai, súlyos munkaerőhiánytól szenved, miközben próbálja vonzani a külföldi befektetetőket. A kormány pedig 2010 óta nagyban épít az autóiparra, ami tavaly már az ipari termelés 29 százalékát tette ki.

A magyar gazdaság stabilan növekszik, de egyre nagyobb a nyomás azon a modellen, ami olcsó, jól képzett munkaerőt biztosít a külföldi befektetések számára - és ez a nyomás még súlyosabb attól, hogy Orbán hevesen ellenzi a bevándorlást, miközben magyarok tömegesen hagyják el az országot jobban fizető EU-s állásokért. (Összehasonlításképpen megjegyzik, hogy ezt a nyomás a szomszédos országok is érzik, de ott több külföldi munkást engednek be.)

Az Eurostat adatai szerint az ipari cégek 93 százaléka mondta azt, hogy a munkaerőhiány már korlátot jelent a termelésben 2018 utolsó negyedében. Ez a szám sokkal magasabb, mint a környező országokban - Lengyelországban 51, Szlovákiában 37, Csehországban 46 százalék ugyanez.

A következmények pedig a Financial Times szerint Németországban is érezhetőek lesznek. Közép-Európa kényelmes, olcsó termelési központ lett az eurózóna legnagyobb gazdasága számára, ami maga is munkaerőhiánnyal küzd számos szektorban.

Ez a modell a határaihoz közeledik, mondta a lapnak Milan Nic, a German Council for Foreign Relations elemzője. A munakerőhiány csak egy példa a modell korlátaira, és a külföldi befektetők közül Németország az, ami leginkább ki van téve a hatásoknak, mondta Nic. Szerint közép-európai országok vezetői és multinacionális befektetők is figyelik most a magyarországi helyzetet, mert ez egy alapvető strukturális kérdés.

A cikkben megjegyzik, hogy a törvényt sietve hozták meg, és hogy az ellenzék szerint a törvény egyrészt az Orbán-szövetségesek cégeinek, másrészt a nagy német autógyáraknak jó, akik külön letárgyalták ezt a kormánnyal. A magyarországi német kereskedelmi kamara tagadja ezt, és azt mondják, nem a német cégek kérték ezeket a szabályokat. A törvény támogatói szerint pedig a túlóra önkéntes, és egyébként a kis- és középvállalkozásoknak is fontos, akiknek nagyobb rugalmasságra volt szükségük, írja a Financial Times.