Schöpflin György 2004 óta fideszes képviselő az Európai Parlamentben, és az elmúlt években valami olyasmi volt a dolga, hogy nagyon választékos angolsággal magyarázza el Nyugat-Európában, hogy miért oké, amit a Fidesz csinál Magyarországon, illetve hogy különböző nemzetközi lapok magyarországi tudósítóval vitatkozzon a Twitteren, hogy azok miért értik félre a magyar folyamatokat.

A politikától most visszavonuló Schöpflin tulajdonképpen erre az életműre tette fel a koronát a Válasznak adott tökéletes búcsúinterjújában. Tényleg érdemes az egészet végigolvasni, de azért megpróbálok kiemelni belőle néhány kulcsfontosságú gondolatot.

Schöpflin azzal kezdi, hogy Navracsics Tibor fideszes uniós biztos szerinte „túlságosan közel került a brüsszeli rendszerhez” illetve nem volt elég erős hozzá, hogy a magyar nemzeti érdeket képviselje Brüsszelben, majd hozzáteszi, hogy VALÓJÁBAN nem tud érdemit Navracsics lecserélésének okairól.

„(...) abban biztos vagyok, hogy az összeütközést nem mi provokáltuk” mondja az EU és a magyar kormány közötti mostani konfliktusról, aminek szerinte az az alapja, hogy „az EU rá sem hederített a 2006. október 23-i tüntetés erőszakos szétverésére.”

Mikor a Válasz visszakérdez a magyar kormány EU ellenes plakátkampányaira, Schöpflin arról beszél, hogy az Unió és Frans Timmermans jogállami ügyekért felelős biztos „kipécézte Magyarországot és Lengyelországot, mindent kizárólag az emberi jogok szemüvegén keresztül hajlandó nézni, miközben sokszor baj van a forráskritikával.” Hát miért nem néz az EU a szaúdi vagy az észak-koreai diktatúra szemüvegén keresztül, mindjárt más lenne a kép?!?!

A Soros György elleni kampányról azt mondja, hogy „a „sorosozás” pedig nem öncélú politikai kommunikáció. Arról szól, hogy Magyarországon – a baloldali, liberális pártok gyengesége folytán – Soros György jelenti az igazi ellenzéket, márpedig őt erre senki nem választotta meg és nem is hatalmazta fel.”. Kevés felháborítóbb dolog van annál, mint amikor egy ország állampolgára külön felhatalmazás nélkül, csak úgy véleményt nyilvánít az őt foglalkoztató közéleti kérdésekben.

Schöpflin szerint a CEU elüldözéséről a CEU tehet, ugyanis „az egyetem trükközött, nem tartotta be az amerikai campus létrehozásáról szóló ígéretet”. Szerinte az egyetem miatt került politikai dimenzióba az ügy, ráadásul a CEU nem épített ki „magának magyarországi háttérvilágot”.

Szerinte főleg az ellenzék tehet arról, hogy Magyarországon „nehéz a demokrácia elengedhetetlen, kisebb-nagyobb kompromisszumait működtetni”, mert ők már nem kormány-, hanem rendszerváltást akarnak.

Arra a felvetésre, hogy nem a kormány központosító szándékainak bizonyítéka-e, hogy 470 újság, tévés, rádió és internetportál ajándékozta magát év végén egy fideszes médialapítványnak, Schöpflin azt válaszolja, hogy „a magyar médiában minden ellenkező állítás ellenére pluralizmus van, az internet korában amúgy is badarság a nyilvánosság teljes állami ellenőrzéséről beszélni”.

A médiaügyekben is jártas EP képviselő szerint „a köztelevízióval a legfőbb probléma, hogy nézhetetlenül unalmas. Ez sokkal fontosabb kritika, mint a politikai elhajlás”.