Mennyit nőtt a melled a nyáron?

A gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények csökkentése érdekében az utóbbi években több szigorítás is történt, de úgy tűnik mindez nem elegendő, hogy kiszorítsák a szexuális visszaéléseket elkövető tanárokat az iskolákból. Gyakran az igazgatók tusolják el az ügyet: az iskolából ugyan kirúgják a tanárt, de eljárás nem indul ellene. Így aztán semmi akadálya, hogy a tanár egy új intézményben szedje az áldozatait. Ha minden optimálisan alakul: a tanár ellen eljárás indul, el is ítélik, portásként, sofőrként simán újra a gyerekek közelébe kerülhet. Végül ott vannak azok a könnyen elbagatellizálható esetek, amikor bár nem történik erőszak, de a pedagógus – kihasználva az alá-fölérendeltségi helyzetet –, előszeretettel tesz megjegyzéseket a diáklányok melleire, és teljesen átszexualizálja az iskolai közeget. Zsilák Szilvia cikke az Abcúgon.

Nyitva maradt kiskapuk

A törvényhozók nem siették el a dolgokat, 2012-ben született meg az a jogszabály, ami szerint a gyerekekkel szembeni szexuális bűncselekmények nem évülnek el, azaz az elkövetők ellen bármikor eljárást lehet indítani, akiknek az adatai ráadásul még a bűnügyi nyilvántartásban is megmaradnak. Egy szintén nem túl régi, 2017 decemberében életbe lépett törvény szerint pedig örökre el kell tiltani a gyerekekkel való foglalkozásától azt, aki szexuális bűncselekményt követ el kiskorú ellen. Magyarországon tehát nem létezik egy külön „szexuális elkövetői” nyilvántartás (mint például az Egyesült Királyságban), viszont az erkölcsi bizonyítvány tartalmazza, hogy az elkövető nem foglalkozhat gyerekekkel, ha pedig valaki tanári állásra jelentkezik, a munkáltatónak kötelező tőle elkérnie ezt a kulcsfontosságú iratot. Az egyik jelentős probléma viszont éppen az, hogy vannak esetek, amikor bizonyos, gyerekekkel kapcsolatos munkakörök (például portás, sofőr) betöltésekor el sem kérik az erkölcsi bizonyítványt a jelentkezőktől – mondja Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője.

Kiskorú veszélyeztetése esetén pedig, – például ha egy tanár szexuális üzeneteket küldözget a kiskorú diákjának –, már csak opcionális az eltiltás, mivel “különös méltánylást érdemlő esetben” a bíró döntésén múlik, hogy a tanár megtarthatja-e a munkáját. Mivel a digitális gyerekvédelemnek még nincs egységes joggyakorlata, ezért előfordul, hogy más-más bíróságok hasonló esetekben egymásnak teljesen ellentmondó ítéleteket hoznak. Ezért történhet meg, hogy egyes bíróságok felmentik a tanárt, aki szexuális tartalmú SMS-eket küldözget a diákjainak, míg egy másik pedig elmarasztalja ugyanazon bűntett elkövetőjét – teszi hozzá Gyurkó Szilvia.

Egy másik lényeges kérdés, hogy vajon meddig kell visszaugrani az időben, hogy olyan szexuális bűnözőt találjunk, aki ma már teljesen tiszta, azaz erkölcsi bizonyítványa minden akadály nélkül megengedi, hogy gyerekekkel foglalkozzon?

“Először is, 2012 előtt kell, hogy elítéljék az elkövetőt, innentől kezdve az a kérdés, hogy mit követett el, és mennyit kapott érte, a maximumokkal számolva (az 5 évnél hosszabb szabadságvesztés büntetést még 12 évig tartják nyilván) 1990 körül elkövetett súlyos szexuális bűncselekmény elkövetője ma már teljesen tiszta, és persze a későbbi elkövetők közül is az, akit rövidebb időre ítéltek el. Az igazi probléma az, hogy hatalmas a látencia, sok esetben nem is indul eljárás, vagy bizonyítékok hiányában lezárják, tehát minimális számú az olyan elkövető száma, akivel szemben tényleg él ez a szabályozás” – vezeti le Gyurkó Szilvia.

További aggodalomra okot adó tényező, hogy a tanárt nem tudják a foglalkozásától eltiltani, amíg nem születik meg a jogerős döntés. Addig pedig az igazgató döntése, hogy felmenti-e a munkavégzés alól a pedagógust. Gyakran hosszú időbe telik, mire a szexuális bűncselekményekben jogerős ítélet születik, a szakértő szerint ezekben az esetekben az ügyek lefolyása években mérhető. Ha valakit pedofíliával vádolnak, elég sok veszítenivalója van: kitagadhatja a családja, sosem dolgozhat gyerekek közelében, ellenben a börtönben nagyon várják a rabok az azonnal a börtönhierarchia legaljára kerülő elkövetőket. Érthető tehát, hogy számos esetben a tanár tagadja a vádakat, és minden erejével igyekszik tisztázni magát.

Be sem kerül az erkölcsi bizonyítványba

Tehát abban, hogy egy szexuális bűnöző soha többet ne kerüljön gyerekek közelébe, az erkölcsi bizonyítványnak kulcsszerepe van. Vagyis lenne, ha egyáltalán indulna büntetőeljárás. A magyar valóság azonban az, hogy sok esetben nem lehet rávenni az igazgatót arra, hogy eljárást indítson, inkább közös megegyezéssel megszünteti a munkaviszonyt a munkavállalóval, ekkor viszont nem indul semmiféle eljárás, és a következő munkaadó sem fogja tudni, miért távozott a tanár az előző munkahelyéről – mondja a gyermekjogi szakértő.

Az egyik ügyükben egy középiskolai tanár rendszeresen létesített szexuális kapcsolatot a diákjaival, a botrány kirobbanása után pedig helyi szinten hoztak egy informális döntést, hogy nem taníthat középiskolában. Ám a tanár ezek után az egyetemen kezdett tanítani, ahol ha a kiszemelt diáklányok ötöst akartak, vagy éppen nem kívántak megbukni a tárgyból, le kellett volna feküdniük az oktatóval. A szakértő sokszor értesül hasonló, újra és újra felbukkanó “fekete lovakról”, akik bár az előző helyen átlépik a határokat, a tanárhiány miatt máshol könnyen találnak új állást, ahol tiszta lappal kezdhetnek. Az alapítványhoz sok olyan ügy érkezik, amikor a szülők saját maguk jártak utána a pletykáknak, és kiderítették, hogy a tanárt az előző helyről is hasonló okból bocsátották el. 

Volt egy olyan esetük is, amikor a tanár érzelmileg bántalmazta a gyerekeket, az volt a pedagógiai eszköze, hogy különválasztotta a “jó” és a “rossz” gyerekeket,  a “jókat” folyamatosan dicsérte, a “rosszakat” pedig megalázta és megszégyenítette, házi feladatot sem kért rajtuk számon, mert velük úgyis az volt a cél, hogy elmenjenek az osztályból, és csak a kiválasztottak maradhassanak. A tanár bizonyíthatóan a “fekete pedagógia” módszereit használta, mégsem lehetett az igazgatót rávenni arra, hogy megváljon tőle.

De vajon miért érdekük az iskolaigazgatóknak eltusolni az ügyet, ahelyett, hogy feljelentést tennének? Az igazgatók gyakran így védik az intézményük jó hírét, inkább a gyereket áldozzák be, és az elkövetővel lojálisak – magyarázza Gyurkó Szilvia. Különböző lehet a pedagógus megítélése egy közösségen belül is, előfordulhat, hogy több szülő gyereke is nagyon szereti a tanárt, és nem érdekük, hogy botrány robbanjon ki az iskola körül, nyugalmat szeretnének, és hogy a gyerekek a tanulásra koncentrálhassanak. A szülőknek és az áldozatoknak is mérlegelniük kell, hogy bevállalják-e mindazt, ami egy ilyen procedúrával jár. Hiszen ez egy bélyeg, ami könnyen megpecsételheti a diák sorsát az iskolában, és abban sem lehetnek biztosak, hogy bárki hisz a gyerek szavának egy felnőttel szemben. Ilyen szorult helyzetben a szülők könnyen belemehetnek köztes megoldásokba, amikor elküldik a tanárt, ez egyfajta elégtételt hozhat az áldozatok számára, és az iskola is megszabadul a problémától. Viszont a dolog hátulütője, hogy az elkövető máshol ugyanúgy folytathatja a diákok zaklatását, és csak a pletykák maradnak hátra.

Szexuális visszaélés: az ölelgetős tanárnőtől, a perverz tesitanárig

A médiában a legnagyobb figyelmet általában a szexuális zaklatásról és a szexuális erőszakról szóló hírek kapják, azonban az alapítványhoz a legtöbb esetben szexuális visszaélések futnak be. Nem kell kizárólag szexuális aktusra gondolnunk ahhoz, hogy egy diák kellemetlen helyzetbe kerüljön vagy szexuális visszaélés történjen. Talán pont ezek az enyhébb esetek azok, amiket szinte bárki vissza tud idézni az iskolás éveiből, ahol a tanárok kihasználták a hatalmi helyzetüket, és ami annyira “jelentéktelen” volt, hogy szemet hunyt felette a tanári kar is.

“Szexuális visszaélés az, amikor a felnőtt saját vágya kielégítésére használja a gyereket. Ezek az esetek sokszor nem is a szexualitásról szólnak, hanem a hatalomról, és hogy nem tisztelik a gyerek és a felnőtt közötti határt, ami egy szerepbizonytalanságot eredményez. Ebből a szempontból pedig nincs különbség abban, hogy puszit ad, vagy fogdosni kezd a tanár”

– szögezi le a szakértő.  

Középiskolás korú gyerek esetében ezeknek az ügyeknek a jó része azért különösen aljas, mert pont elérik, hogy a diák kellemetlenül érezze magát benne, de közben nem közelednek direkten a diák felé, mert az később bizonyítékként szolgálna ellenük, így maradnak a sokszor kétértelmű üzenetek. Gyurkó Szilvia egy olyan esetet hozott fel példának, amikor az igazgató folyamatosan írogatott Facebookon egy diáklánynak, akinek látszólag arra hívta fel a figyelmét, hogy milyen iskolán kívüli programok vannak, de a lány valójában elég zavarónak érezte a folyamatos üzeneteket, mert tudta, hogy mögöttes tartalmuk van.

Egy testnevelés tanár pedig olyan szexuális megjegyzéseket tett diákjainak, mint például “Mennyit nőtt a melled tavaly óta?” vagy pedig “Nem fáj a melleid miatt a hátad?”. Bár egy ujjal sem ért a diákokhoz, azért az még sincs rendben, hogy a tanár ilyeneket mondhat a serdülő lányoknak, bármilyen következmény nélkül. Egy másik ügyben pedig a tanár ugyan nem a fenekét fogta meg a diáklánynak, hanem a combja felső részét, de ez is pontosan elég ahhoz, hogy rosszul érezze magát, és érezze, hogy valami nem okés.

Az elkövetői spektrum is elég széles, van, aki csak elég buta ahhoz, hogy ne tudja hol a határ,  de van olyan is, aki őszintén meglepődik, hogy az, ahogy ő kommunikál, az a gyereknek bántalmazó, és esetleg átszexualizál egy olyan közeget, ahol semmi helye sincs a szexualitásnak.  Sok esetben a felvilágosítás hiánya miatt sem a tanárok, sem a diákok nincsenek tisztában azzal, hogy hol húzódnak a határok – osztja meg velünk a szakember.

Volt olyan esetük, hogy a tanárnőnek jól esett, hogy ölelgette a gyerekeket, ami viszont nekik kínos volt, de nem tudták, hogy joguk van nemet mondani.  Egy tanárbácsi pedig azon döbbent meg, hogy nem helyes azt mondani a diákoknak a fekvőtámasz közben, hogy milyen jól fog jönni nekik ez később az ágyban, még akkor sem, ha közben ezen a fiúk nevetnek, vagy például a lányoknak nem segítség, ha a menstruáció idején piros szalagot kell viselniük. Fontos üzenete ezeknek a történeteknek, hogy mindegy, hogy a tanár mit gondol, nem számít, hogy szerinte ez vicces, és hogy a diák túlérzékeny, hiszen gyakran pont ezekkel bagatellizáljak el a történtek komolyságát, és fogják be az áldozatok száját.

“Ez azért sem fér bele, mert az iskola referencia közeg, a tanár pedig referenciaszemély, ezek a hatások erősebbek, mint az utcán dolgozó munkások beszólásai. Pont tinédzser korban, amikor a legkönnyebben befolyásolható a személyiségük, megengedhetetlenek ezek a dolgok”

– fűzte hozzá Gyurkó Szilvia.

Mit tehetnek a szülők az áldozathibáztatás ellen?

A jelenlegi jogszabályi környezetben nem túl szélesek a szülők jogosítványai. Fontos stratégiai lépés, hogy az információt kivigyék az intézmény falai közül, szóljanak a gyerekjóléti szolgálatnak, így rákényszerítik az iskolát arra, hogy eljárást indítsanak.  Egy másik fontos lépés, hogy megosszák a szülői közösségben a történetet, így kiderülhet, hogy esetleg másokat is érint a dolog, ami növelheti a siker esélyét. Amíg csak egy gyerekről van szó, addig nagyon könnyen életbe lép az áldozathibáztató magyarázat is. A harmadik lényeges tudnivaló pedig, hogy írásban kell lebonyolítani az ügyet, az alapítványnak az a rossz tapasztalata, hogy bár az intézmények leültetik az érintetteket és empatizálnak velük, de nem történik semmilyen lépés. Hónapok telnek el, a szülők pedig azt sem tudják, hogy kifutnak fontos határidőkből, amiken belül eljárást lehetett volna indítani.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.