Az Egyesült Államokra leselkedő globális fenyegetéseket összegző hírszerzési értékelés arra jutott, hogy kevéssé valószínű, hogy Észak-Korea teljesen lemondjon nukleáris arzenáljáról, valamint hogy Irán jelenleg nem végez olyan kiemelt nukleáris fegyver-fejlesztési tevékenységeket, melyek egy bomba előállításához szükségesek lennének.

A két megállapítás élesen ellentmond annak, amit Donald Trump állítani szokott, és amire hivatkozva alakítja az USA külpolitikáját. 

Az amerikai hírszerzés igazgatója, Daniel R. Coats egyben nem értett egyet Trump azon kijelentésével sem, hogy az Iszlám Államot sikerült volna legyőzni. Az amerikai elnök erre hivatkozva jelentette be az amerikai csapatok kivonását Szíriából. Ezzel szemben a hírszerzési elemzés szerint a terrorista szervezet a mai napig több ezer harcost irányít Szíriában és Irakban. 

Coats a globális veszélyekről szóló elemzést a szenátus hírszerzési bizottságának mutatta be, ekkor derült ki, hogy alapvető eltérések vannak az amerikai hírszerzők, illetve az amerikai elnök ismeretei között. 

Trump a tervek szerint februárban találkozhat ismét, Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral, de mint Coats kedden fogalmazott a meghallgatáson, ismereteik szerint Észak-Korea arra törekszik, hogy fenntartsa tömegpusztító fegyver-kapacitását, és nem valószínűsíthető, hogy fel fogja adni atomfegyvereit, illetve termelőkapacitását. Coats szerint az atomfegyvereket ugyanis alapvetőnek tekintik Phenjanban a rezsim fennmaradása szempontjából. 

Coats beszélt Iránról is: az amerikai kémfőnök szerint a perzsa ország továbbra is támogatja a terrorizmust Európában és a Közel-Keleten, a jemeni húti felkelők, illetve az iraki síita milíciák támogatásával, és kitért arra is, hogy az iráni keményvonalas erők továbbra is próbálkozni fognak, hogy partvonalon kívülre szorítsák centrista politikai vetélytársaikat. 

Ugyanakkor Coats szerint Iránban jelenleg nem zajlanak olyan tevékenységek, melyek nélkülözhetetlenek lennének egy nukleáris fegyver előállításához. 

Mint a New York Times megjegyzi, Trump nemzetbiztonsági elképzeléseivel szembeni legélesebb kritika a jelentésben a le nem írt sorokban rejtőzhetett: a hírszerzők fenyegetéseket összegző értékelésébe ugyanis egyáltalán nem került bele a mexikói határra szánt fal, amit Trump az ország védelmének legfőbb zálogaként szokott emlegetni. 

Az elemzésben viszont kiemelt helyen szerepelt a kiberbiztonság kérdése, illetve Kína e téren megszerzett képességei. Szintén szóba került az orosz kibertámadások kérdése, a politikai kampányok megtámadásán kívül az is, hogy orosz hackerek rosszindulatú fájlokat telepíthettek az amerikai elektromos hálózatba, ami alkalmas lehet a hálózat lekapcsolására. 

Mint a lap megjegyzi, a hírszerzők értékelése így alapjaiban másmilyen fenyegetéseket tár fel, mint amiket az elnök szokott előadni. A leginkább aggasztónak pedig az tűnhet az amerikai hírszerzők jelentése szerint, hogy az Egyesült Államok nem fordít elég pénzt kutatás-fejlesztésre a kulcsfontosságú technológiák terén, ezért más országoknak lehetősége van arra, hogy utolérjék az amerikaiak technológiai szintjét. (New York Times)