Timmermans: Akkor kezdenék igazán aggódni, ha Orbán dicsérne

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Az Európai Bizottság osztja a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét – mondta Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke a legfrissebb magyar fejleményekről szóló szerdai európai parlamenti vitán.

A brüsszeli plenáris ülésen Frans Timmermans üdvözölte a kérdés napirendre vételét, és rámutatott: Magyarország önként, szuverén döntés útján vált az EU tagjává. A csatlakozással minden ország vállalja a közösségi szabályok betartását, az Európai Bizottság feladata pedig annak vizsgálata, hogy megfelelően eleget tesznek-e ennek. Timmermans azt mondta:

„Nem arról van szó, hogy harcot folytatunk egy tagállam ellen, amelyik nem akar migránsokat befogadni, csak azoknak a kötelezettségeknek a betartásáról van szó, amiket Magyarország maga vállalt. Pont úgy járunk el, mint minden más ország esetében, se többről, se kevesebbről nincs szó.”

Timmermans a CEU Bécsbe költözéséről azt mondta: „példátlan, sajnálatos és szomorú, hogy egy felsőoktatási intézmény arra kényszerül, hogy elhagyjon egy uniós tagállamot”. Azt mondta, a bizottság vizsgálja, hogy összhangban van-e az uniós joggal a túlóratörvény és a közigazgatási bíróságok felállítása – írja az MTI.

Az EUrológus szerint arra reagálva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Soros György emberének nevezte múlt pénteken, Timmermans azt mondta:

„Őszintén szólva, akkor kezdenék igazán aggódni, ha Orbán Viktor dicsérne.”

Frans Timmermans beszél az EP-ben 2018. szeptember 11-én.Fotó: Frederick Florin/AFP

Melania Ciot, az EU soros elnökségét betöltő Románia európai ügyekért felelős államtitkára azt mondta: az EU tagállamainak és intézményeinek védeniük kell a közös értékeket, a jogállamiságot, a szabadságjogokat, a demokráciát és az egyenlőséget, amik sarokkövei a közösségnek.

Ezután Deutsch Tamás fideszes képviselő szólalt fel, aki szerint „a magyar kérdés újbóli napirendre vétele pusztán ürügy, a valódi ok a választási kampány, ezért indított a testület balliberális többsége újra támadást a magyar emberek ellen”. Szerinte az EP-képviselők indulata Magyarországgal szemben abban gyökerezik, hogy van egy, az európai emberek életét évtizedekre meghatározó sorskérdés (a bevándorlás ügye), amiben a magyarok elsöprő többsége, párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar.

A szintén fideszes Gál Kinga szerint a vádak mindegyike nevetséges, és mellőzi a tényeket, és ha egyelő mércével mérnének, akkor sok más tagállam ellen is eljárás indulna.

Anders Primdahl Vistisen, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja szintén kettős mércét emlegetett „az európai establishment részéről a magyar és a lengyel kormánnyal szembeni támadások” kapcsán.

Josef Weidenholzer, a szociáldemokrata képviselőcsoport alelnöke szerint Magyarország egyre inkább csak „látszatdemokrácia”, a kormány pedig semmibe veszi az EP-t, távol maradt a mostani vitától is, nem akarja figyelembe venni „európai barátai” álláspontját.

A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini megint arról beszélt, hogy minél hamarabb napirendre kell venni az alapszerződés 7-es cikke szerinti, Magyarországgal szemben indított eljárást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, az ország ugyanis „sodródik a tekintélyelvűség útján”. Erről azt mondta:

„A bátor magyar tüntetők és a nemzetközi megfigyelők ezzel tisztában vannak, és ideje, hogy a tanács is felismerje ennek a fontosságát. A társországok tétlensége arra bátorítja Orbánt, hogy folytassa antidemokratikus útját.”

  • Balczó Zoltán jobbikos képviselő azt mondta: „Orbán Viktor miniszterelnök rendszere a hűbéri láncolatra és a korrupcióra épül, fokozatosan lebontja a jogállamot és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból.”
  • Az MSZP-s Szanyi Tibor szerint a kormány „a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává alakította”, és „az egyetlen jó hír, hogy a nemzeti demokratikus ellenállás fokozódik”.
  • Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa azt mondta: Orbán megfutamodott a vitától, bár nem is lett volna mit mondania az elmúlt 9 év kormányzása után, ami alatt folyamatosan aláásták az állampolgárok alapszerződésekbe foglalt jogait.
  • Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője azt mondta: „Orbán távolléte a bizonyítéka annak, hogy fél a demokráciától, a vitától, és ezért számolta fel a független médiát és igazságszolgáltatást is, ezért akarja ellehetetleníteni a civil szervezeteket.”
  • Morvai Krisztina független EP-képviselő a jelenlévők alacsony számán élcelődött, és azt mondta, „senkit nem érdekel már Sargentini szerencsétlenkedése”, miután láthatóan „elbukott a támadása Magyarország ellen”.

Az ülésteremben tényleg sok volt az üres padsor, a képviselőknek csak a töredéke vett részt a vitán – írja az MTI.

A vitát a zöldpárti frakció kezdeményezte még decemberben a magyar helyzetre, a tüntetésekre, a munka törvénykönyvének módosítására, a közigazgatási bíróságok létrehozására tekintettel. Az EP házbizottságaként működő, ún. Elnökök Konferenciája pedig többek meglepetésére napirendre tűzte a kérdést, de az állásfoglalásról ezúttal nem szavaznak a képviselők.

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végig
Eddig összegyűlt: 0,45 millió Forint

Egész évben sokan támogattátok a szerkesztőséget, a ti segítségetek nélkül a 444 nem tudna stabilan működni. Most év végéig még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezt a pénzt az újság bővítésére fordítanánk, például abban is segítene, hogy januártól két új riporterrel kezdjük az évet. Segíts, hogy a 444 bővülni tudjon!

Támogasd a 444 szerkesztőségét!
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.