A brit hírszerzést felügyelő ellenőrző testület szerint Nagy-Britannia külügyminisztériuma túlságosan elnéző a hírszerző ügynökségekkel, melyek túl sokszor élnek a hírszerzési törvény azon rendelkezésével, melyet egyszerűen csak James Bond-cikkelynek szokás hívni. Ez a cikkely lehetőséget ad arra, hogy titokban tarthassák, hova és milyen missziókra küldtek ki kémeket, ha az ott elkövetett cselekedeteik szankcionálhatóak lennének a brit törvények alapján. 

A napokban publikált jelentés szerint a két hírszerző ügynökség, az MI6 és a GCHQ túl gyakran él az 1994-es hírszerzési törvény 7. cikkelyével, az ügynökségeket felügyelő külügyminisztérium pedig nem törődik nagyon ezzel. A hatóságokat és erőszakszervezeteket ellenőrző független bizottság (IPCO) jelentése szerint különösen elégedetlenek a minisztérium nemtörődömségével azokban az esetekben, ahol alig lehet tudni bármit magáról a bevetés körülményeiről, illetve a beavatkozást indokló okokról. 

Ezek közé az akciók közé tartozik például, ha brit ügynökök külföldi országokban lévő ingatlanokba törnek be, ott dokumentumokat tulajdonítanak el vagy ha feltörnek számítógépeket és arról információkat lopnak le. Ugyanakkor, szemben a közkeletű feltételezéssel, emberek meggyilkolására vagy megkínzására nem érvényes a James Bond-cikkely sem. 

A 2017-ben felállított IPCO meglehetősen nagy hatáskörrel rendelkezik, számos dokumentumba betekinthet. Jelentésük szerint az általuk megismert dokumentumokból nem mindig derült ki, pontosan miféle külföldi beavatkozáshoz kérték az ügynökségek a minisztérium jóváhagyását. 

A külügyminisztérium nem kívánta kommentálni a jelentést, de egy névtelenséget kérő tisztviselő elmondta, hogy a 7.cikkely alá tartozó összes kérelem szigorú elbírálási folyamaton ment keresztül, mielőtt a külügyminiszter rábólintana. 

Mint a Financial Times megjegyzi, egyáltalán nem új az az aggály Nagy-Britanniában, hogy nem jut kellő minisztériumi rálátás az érzékeny és potenciálisan jogsértő külföldi brit kémbevetésekre. Egy tavalyi, a brit parlament hírszerzési bizottsága által készített jelentés szerint a miniszterek nem tettek fel kellő kérdést a korai kétezres években sem az ügynökségek tevékenységével kapcsolatban, amikor az úgynevezett 'terror ellenes háború' zajlott.