A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjának egészségügyet érintő fejezétéről kérdezte a Világgazdaság a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét, aki elmondta: kulcsfontosságú, hogy legyen megfelelő számú szakdolgozó az egészségügyben.

"Legalább huszonhatezer olyan munkavállaló hiányzik az alapellátásból, a járó- és fekvőbeteg-ellátásból, akivel kiegyensúlyozottabb egészségügyi rendszert lehetne biztosítani. A szakdolgozóhiány még jelentősebb, mint az orvoshiány,"

jelentette ki Balogh Zoltán. Példaként hozta, hogy míg Magyarországon a teljes egészségügyi ellátásra vetítve egy orvosra három szakdolgozó jut, az uniós átlag négy, de Hollandiában több mint hat szakápoló segíti az orvos munkáját, az Egyesült Királyságban pedig majdnem kilenc. A MEKSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy

az egészségügyi ágazatban dolgozók illetménye nem csak az uniós átlaghoz, hanem a V4 országaihoz képest is lemaradásban vannak.

És a bérek mellett a munkaterhelésen is változtatni kéne, mondta Balogh. Az érvényes szabályok szerint 

az ágazatban évente akár 400–416 órával dolgoznak többet legálisan. 

Szerinte ez a mennyiség könnyen kiégéshez vezet, aminek köszönhetően sokan hagyják ott az egészségügyet.