2003-ban úgy adódott, hogy Donald Trumpnak pénzre lett szüksége. Trump, aki egész imidzsét arra építette, hogy mennyire sikeres üzletember, már egy bő évtizede igazi páriának számított a New York-i bankárkörökben. Tisztában voltak vele, mekkora kockázatot jelent üzletelni olyasvalakivel, akimég egy kaszinót is képes csődbe vinni.Trump szerencséjére  sikerült találnia egy bankot, amelyik hajlandó volt hitelezni neki. 2003-ban is hozzájuk, a Deutsche Bankhoz fordult. A terv az volt, hogy a bank értékesítse a Trump Hotels & Casino Resorts kötvényeit. A bank össze is állított egy befektetői roadshow-t, ahol Trump a potenciális befektetőkkel találkozhatott. Ezek abból a szempontból sikeresek voltak, hogy tényleg tömegével mentek el rá alapkezelők, vezérigazgatótól a beosztottakig, hogy élőben is megcsodálhassák Trumpot. Egy apró probléma volt csak: pénzt azt nem akartak adni neki.

A Deutsche Bank egy meg nem nevezett vezetője azt mesélte a New York Timesnak, hogy ekkor Trump összehívta a kötvények értékesítésével megbízott csapatot, tartott nekik egy lelkesítő beszédet, aminek a végén kijelentette, hogy „ha ezt megcsináljátok, akkor mindannyian a vendégeim vagytok Mar-a-Lagóban”, a kedvenc floridai golfparadicsomában.

Végül több százmillió dollár értékben sikerült értékesíteni a kötvényeket. Trump elégedett is volt, ám a Deutsche Bank vezetője emlékeztette az ígéretére. „Ne felejtse, hogy mit ígért a srácainknak” – mondta. Trump azt felelte, hogy nem emlékezik ilyen ígéretre, és kétli, hogy a kötvénykereskedők tényleg arra számítottak, hogy elmehetnek Mar-a-Lagóba. „A múlt héten másról se beszéltek” – válaszolta neki a bankigazgató.

Trump végül 15 kötvénykereskedőt végül aztán elvitt Mar-a-Lagóba, de a történet így se lett happy end. Egy év múlva a kötvényeket kibocsátó Trump-vállalkozás, a Hotels & Casino Resorts becsődölt, a Deutsche a kötvényekből bevásárló ügyfelei súlyos veszteségeket szenvedtek.Ez volt az a pont, ahol a Deutsche Bank befektetési divíziója beszüntette a bizniszt Trumppal.Ez az apró, de Trump működését tökéletesen jellemző részlet csak egy a New York Times hétfői, nagy terjedelmű riportjából, amiben Trump és a Deutsche Bank immár a hatóságok és a kongresszusi vizsgálóbizottságok érdeklődését is felkeltő kapcsolatát tárták fel.

Ezt a viszonyt, amely során a Deutsche kétmilliárd dollárnál is többet hitelezett annak a Trumpnak, akivel más amerikai bank az állandó csődjei, pénzügyi kavarásai, vagyonának túlbecslése miatt egyáltalán nem volt hajlandó üzletelni, a New York-i államügyészség mellett a demokrata többségű képviselőház két bizottsága is vizsgálja, utóbbiak már be is kérték a bank Trumppal kapcsolatos dokumentációját. Abból valószínűleg nagyon hasonló kép fog kiderülni, mint amit most a Times is vázolt:egy rendkívül ambiciózus, az amerikai piacra mindenáron betörni próbáló banké, amelyik Trump nevével próbált magának további ügyfeleket szerezni, és amelyik rendkívül elnéző volt a leendő elnökkel.A Deutsche igazán a 90-es évek végén kezdett bele az amerikai terjeszkedésbe. Elkezdtek ismert bankárokat szerződtetni befektetési üzletágukhoz, így került hozzájuk Justin Kennedy, aki Anthony Kennedy legfelsőbb bírósági bíró fia, és Mike Offit, az író Sidney Offit fia. Offit feladata a nagy ingatlanfejlesztők megnyerése volt, ő pedig úgy vélte, hogy úgy tűnhet ki a befektetési bankok tömegéből, ha kockázatos ügyfeleket is befogad. Így amikor 1998-ban egyik brókere bemondta Trump nevét, ő nem rettent el. Pedig akkor Trump egy olyan kaszinómágnásként volt ismert, aki csődjeivel több száz millió dollár kárt okozott már bankoknak.

Akármennyit bukott, mindig adtak neki

Offit előbb 125 millió dollárt adott neki a 40 Wall Street alatti art deco stílusú felhőkarcolója felújítására, majd nem sokkal ezután újabb 300 millió dollárt egy felhőkarcoló tervére. Trump ezen felül még Atlantic City-i kaszinójára is felvett volna több százmillió dollár hitelt, Offit pedig meg is ígérte, hogy előkeríti a pénzt.

Az utóbbi üzlet végül meghiúsult, a bank egyik vezetőjének, Edson Mitchellnek ugyanis feltűnt, hogy a Marina Casinóra adott hitelt elbíráló iratra csak ráhamisították a hitelbíráló aláírását. Offitot ugyan senki sem gyanúsította azzal, hogy ő hamisította volna meg az aláírást, de pár hónappal később így is kirúgták. A bank és Trump kapcsolata megmaradt, mint az a cikket indító történetből is látható.

Miközben 2004-ben a befektetési divízió megszakította a kapcsolatát Trumppal a kötvényes kudarc után, a bank nem. Trump ekkor a bank ingatlanszekciójához fordult, tőlük kért hitelt Chicagóba tervezett 92 emeletes felhőkarcolójára. Trump ekkor azt mondta a bankároknak, hogy hárommilliárd dollár a személyes vagyona. A bank, miután átnézte Trump pénzügyeit, arra jutott, hogy ennek csupán a töredéke, kb. 788 millió dollárja lehet, de ennek ellenére is adtak neki 500 milliót, amiből Trump 40 millióra személyes vagyona terhére vállalt garanciát.

Hiba volt. A felhőkarcoló ugyan 2008-ra elkészült, de a több száz lakás értékesítése nem haladt, a hitel visszafizetése pedig novemberben esedékessé vált. Trump nagy szerencséjére ekkor kirobbant a pénzügyi világválság, amit Alan Greenspan, az amerikai jegybank akkori elnöke egy nyilatkozatában cunamiként jellemzett. Több se kellett Trump ügyvédeinek, akik erre alapozva természeti katasztrófaként, „force majeure”-ként hivatkozott a pénzügyi válságra, és nemhogy visszafizette volna a hitelt, hanem hárommilliárd dollár kártérítést követelt a banktól. A bank ellenkeresetében azt a 40 millió dollárt követelte, amit Trump személyesen garantált.

Hitelt kapott, hogy visszafizethesse a hitelt

A hitel felvétele és bebukása között eltelt időben Trump a Deutsche privátbanki szolgáltatásának is ügyfele lett. Privátbankára Rosemary T. Vrbalic lett, a szakma sztárja. Ő a privátbanki szolgáltatásokon felül újabb gigahiteleket is kijárt Trumpnak. Ő volt az is, aki még azt is el tudta intézni, hogy a Deutsche azért adjon kölcsön újabb 48 millió dollárt Trumpnak, hogy a mágnás abból fizesse vissza a chicagói üzletből maradt 40 milliós tartozását. Igen, a Deutsche végső soron arra adott hitelt Trumpnak, hogy Trump abból fizesse vissza tartozását.

Közben Trump leendő veje, Jared Kushner is Vrbalic ügyfele lett. Kushnerék szintén páriának számítottak a New York-i bankoknál, tekintettel arra, hogy Kushner apja elítélt bűnöző.

A bank és Trump üzletei eddigre annyira összefonódtak, hogy nem volt olyan nagy Trump-projekt, amit ne a Deutsche finanszírozott volna. A Deutschétól kapott pénzt a floridai Doral Golf Resort and Spa megvásárlására, és a Deutsche finanszírozta 200 millió dollárral a régi washingtoni postahivatal átalakítását – ez most a Trump International Hotel, pár utcányira a Fehér Háztól, ahol a versenyhivatali döntésre váró cégek szeretnek lakosztályokat bérelni.

Mi van, ha az elnök becsődöl?

Közben 2016 lett, Trump egyre jobban exponálta magát felháborító nyilataival és nyílt politikai ambíciójával. A Deutschénak meg kezdett egyre kellemetlenebbé válni a kapcsolat, hiszen a kampányban téma lett Trump vagyoni helyzete – amiről nem volt hajlandó semmilyen iratot bemutatni – és üzleti érdekeltségei. Így amikor újabb hitelt próbált kijárni Vrbalicnál – skóciai golfpályájára –, a Deutsche amerikai üzletágáért felelős igazgatója, Jacques Brand dühösen tiltakozott. A bank német vezérkara neki adott igazat Vrbalickal szemben, így végül megfúrták az üzletet.

Pár hónappal később aztán végleg kitört a pánik. Trump választási győzelme után a bank belső vizsgálatokat kezdett, hogy mekkora kitettséget jelent nekik a kapcsolatuk Trumppal. A helyzet odáig fajult, hogy a bankban, ahol korábban Trump mutogatásával reméltek új ügyfeleket nyerni, megtiltották a dolgozóknak, hogy házon kívül bármelyikük egyáltalán említeni merje Trump nevét. A bank vezetői attól tartottak, hogy Trumppal való kapcsolatuk a közvélemény érdeklődését is felkeltheti. Különösen aggódtak azon, hogy mi történik, ha Trump üzletei becsődölnek – és iylen előfordult már ne egyszer –, akkor el kell kezdeniük lefoglalni az Egyesült Államok elnökének vagyonát. A másik lehetőség, hogy elengedik a tartozását, az adott körülmények között elfogadhatatlan lenne: hogy nézne ki, ha egy bank több százmillió dollárnyi tartozást engedne el az Egyesült Államok elnökének. De megúszni nem tudták. A Times szerint a Deutsche Bank már áprilisban kénytelen lehet átadni Trumppal kapcsolatos belső feljegyzéseit és kommunikációjuk leiratát a kongresszusi vizsgálóknak és a New York-i ügyészeknek. Vrbalic pedig, aki a Timesnak nem volt hajlandó nyilatkozni, az ismerősei szerint arra készül, hogy őt magát is beidézik egy kongresszusi meghallgatásra.