40 évig hangoztatta ártatlanságát Cesare Battisti, az egyik legkeresettebb olasz szélsőséges. Battisti az ólomévek, az olasz történelem egyik véres időszakának főszereplője. Az ólomévek a 68-as diáklázadásokkal kezdődtek, és a nyolcvanas évek végéig tartottak. Az időszak a politikai erőszakról kapta a nevét, szélsőjobboldali és -baloldali csoportok gyilkolták egymást és politikai ellenfeleiket.

Battisti a Fegyveres Proletárok a Kommunizmusért PAC) nevű csoport tagja volt. Ezt a csoportot négy gyilkosságért tették felelőssé a hetvenes évek végén. Ők gyilkolták meg Antonio Santoro börtönőrt, akit azzal vádoltak, hogy rosszul bánt elfogott bajtársaikkal. Egy fegyveres rablás során végeztek Pierluigi Torregiani ékszerésszel. Kivégezték Lino Sabbadin hentest, az újfasiszta Olasz Szociális Mozgalom tagját, és végeztek egy, a Torregiani-gyilkosság ügyében nyomozó ügynökkel, Andrea Campagnával is.

Battistit 1979-ben fogták el, tárgyi bizonyítékok és a hatóságokkal vádalkut kötő társai vallomásai alapján fegyveres csoportban vállalt tagságáért 12 év börtönre ítélték. A PAC tagjai 1981. október 4-én kiszabadították a börtönéből. Battista Franciaországba, majd Mexikóba menekült, majd 1985-ben visszatért Franciaországba. Azért oda, mert az ország első szocialista elnöke, Francois Mitterand kvázi védelmet ígért minden olyan olasz baloldali aktivistának, akit nem erőszakos bűncselekményekért ítéltek el. Battistit ekkor ilyesmiért még valóban nem ítélték el, bár két évvel később Battistit távollétében is bíróság elé állították Santoro és Campagna megölése és a másik két gyilkosságban vállalt bűnrészessége miatt. Ítélet ezekben az ügyekben csak 1995-ben született.

Battisti további bonyodalmak után 2007-ben továbbszökni kényszerült, mert eddigre Franciaországnak már az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozata alapján is át kellett volna adnia őt az olaszoknak. Itt a szintén baloldali Lula elnök adott neki politikai menedékjogot. Végül nem is itt, hanem Bolíviában fogták el idén januárban.

Battisti egészen mostanáig mindig tagadta a gyilkosságokat, ártatlannak vallotta magát. Az ügyében most eljáró milánói ügyész - a PAC milánói központú csoport volt -, Alberto Nobili tájékoztatása szerint gyanúsítotti kihallgatásán Battisti mind a négy gyilkosságot beismerte. "Amikor gyilkoltam, az a részemről igazságos háború volt" - mondta állítólag. "Most már felfogom, hogy milyen károkat okoztam, és elnézést kérek a családoktól" - mondta.

Nobili szerint Battisti vallomása olyan volt, mint amikor egy szemérmes, zavart ember végre felszabadul a terhek alól, és megnyílik. Nobili szerint az igazság nem gátakat áttörve robbant ki belőle, hanem apránként jött elő. Battisti a négy gyilkosságon túl három támadásban és több rablásban is beismerte a szerepét.

Battistit 1995-ben távollétében életfogytiglani börtönre ítélték. (Via The Telegraph)