Ha főzni akarunk valamit, de nem tudjuk hogy kell, megnézzük a nószoltin vagy a mindmegettén. Ha venni akarunk valamit, de nem tudjuk, hol a legolcsóbb, ott az árukereső vagy az árgép. Ha a valóságot hűen leíró, hiteles, megbízható híreket keresünk, természetesen eszünkbe se jut máshová fordulni, mint a közmédia híroldalaihoz :-)

Na de ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan kell biztonságos autót gyártanunk? Egyértelmű, hogy a választ a Volvónál érdemes először keresnünk. És valószínűleg meg is találjuk, mert a svéd márka úgy döntött, minden, a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos tudását megosztja a világgal egy szabad elérésű digitális könyvtár segítségével.

A tudásmegosztó központ megnyitását egy szimbolikus jubileumhoz, a hárompontos biztonsági öv alkalmazasának hatvanadik évfordulójához kötve jelentették be. A Volvo volt ugyanis az az autógyártó, amely elsőként mutatta meg a világnak 1959-ben azt a találmányt, amely a legszerényebb becslések szerint is több mint egymillió autós életét mentette meg, nem csak Volvók, hanem a mai napig is alkalmazott bizonsági megoldást átvevő más márkák modelljeiben is. És az az igazán szép ebben, hogy a Volvo közlekedés-biztonsággal kapcsolatos filozófiája már hatvan éve is úgy működött, hogy nem tartották meg maguknak ezt a túlzás nélkül korszakalkotó biztonsági innovációt, hanem átengedték használatát a több autóipari vállalatnak is.

"Valós közlekedési balesetek tízezreiről vettünk fel és őriztünk meg adatokat, mert így láttuk biztosíthatónak azt, hogy autóink biztonságát a valódi közlekedési veszélyforrásokkal szemben erősíthessük meg" - mondja Lotta Jakobsson, a Volvo Cars Safety Centre professzora. "Ez azt is jelenti, hogy autóinkat valamennyi ember megvédésének igényével fejlesztjük, függetlenül ezen emberek nemétől, testalkatától, magasságától vagy súlyától. A valódi balesetek adataiból a töréstesztek szabványos bábuin tapasztaltaknál jóval szélesebb tartományban nyerhetünk információkat."

Pont ezen információk késztették a Volvót egy nagyon izgalmas projekt, az E.V.A. elindítására. A projekt neve nem véletlenül az első nőt idézi: a baleseti tanulmányok alapján úgy tűnt, a nők komolyabb kockázatnak vannak kitéve, ha balesetet szenvednek, mint a férfiak. Egy konkrét példa: a nők jellemzően gyengébb nyaka sokkal könnyebben szenved úgynevezett ostorcsapás-sérülést egy ütközésben, mint a férfiaké.

Az E.V.A. projektben sikerült is igazolni a baleseti megfigyelések alapján tett feltételezéseket, valamint sikerült gyakorlati megoldást is adni az ostorcsapás-sérülések megelőzésére. A Volvo 1998-ban vezette be a WHIPS-technológiát, az ostorcsapásos nyaksérüléseket megelőző különleges formájú üléseket és fejtámaszokat. Egy másik rövidítés, a SIPS, az oldalvédelem ellen védő rendszer, a függönylégzsákok és oldallégzsákok is valós balesetek elemzéséből származik, 1990 óta terjedtek el ezek a rendszerek az autóiparban. Ma már nem is nagyon lehet új személyautót kapni oldal- és függönylégzsákok nélkül, a Volvo biztonsági rendszere gyakorlatilag iparági szabvánnyá vált.

És a fejlődés természetesen nem állt meg. Az egyik legutóbbi eredmény a Volvo XC90-ben található deformálódó elem az ülések ülőlapjában, mely az útról lefutós balesetekben jellemző erőhatástól védi meg az utasok gerincét. Az ilyen és hasonló fejlesztések most újabb lendületet kaphatnak, a Volvo által immár a teljes autóipar számára megnyitott biztonsági adatbázisnak.