Olyan, mintha meghalt volna valaki. Az életem legrosszabb napja

- ezt mondta a pár napja a Daily Beastnek a 28 éves Yovana Mendoza, aki Rawvana művésznéven a Youtube-on és az Instagramon nyersvegán influenszerként keresi a kenyerét. Ez azt jelenti, hogy világszerte milliók vesznek arról példát, hogy Mendoza mit eszik és mit nem, ő pedig nagyon kevés dolgot eszik, például semmi állati eredetűt, és a növényeket is lehetőleg abban a formában, ahogy a természetben előfordulnak, tehát semmiképpen sütve, főzve vagy hasonlók, és nagy barátja a hetekig tartó léböjtkúráknak.

Március 17-én viszont egy másik vegán influenszer Youtube csatornáján megjelent róla egy 15 másodperces videó, ahogy egy étteremben (!) főtt (!!) halat (!!!) eszik (!!!&@#Đđ!!!!), ez volt az a bizonyos nap, amiről élete legrosszabbjaként beszélt Mendoza.

A halevést leleplező videót eddig több, mint 707 ezerszer nézték meg, a halevést megmagyarázni próbáló 33 perces klipet pedig már majdnem egymilliószor. Ebben a videóban Mendoza lényegében arról beszél, hogy komoly egészségügyi problémákat okozott neki a videóiban népszerűsített nyersvegán életmód, rendszertelenné vált a havi ciklusa, emésztési gondjai voltak, és ezért kezdett pár hónappal korábban halat enni, amiről pedig már amúgy is épp be akart számolni követőinek, csak a megfelelő alkalmat kereste.

Ezután a más lapok mellett a BuzzFeed, a Washington Post, a Daily Beast, a Guardian és a South China Morning Post is részletesen beszámolt a nyersvegán influenszer halevési botrányáról.

Pár hónapja sokat vitatkoztam a szerkesztőségben Sarkadi Zsolt kollégámmal arról, hogy magán- vagy közügy-e, hogy ki, mit eszik. Egyfelől kevés intimebb, személyesebb dolog van annál, hogy konkrétan mit visz be a szervezetébe az ember (ez volt az ő érve). Másrészt az, hogy mit esznek az emberek tömegei, az a világon nagyon sok másik ember életét meghatározza. Bizonyos ételek fogyasztása (és így az előállításuk) jelentősen hozzájárul a környezetszennyezéshez, a BBC szerint például az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásának 26 százalékáért a mezőgazdaság és az élelmiszeripar felelős, de az étkezési szokások állnak az erdőirtások jelentős része mögött is, és a tömegtermelésnek még másik ezerféle képen is hatása van a környezetünkre.

Még ha egy átlagember esetében a privátszférába is tartozik, hogy mit eszik, Mendozára ez aligha áll.

Ő ugye azzal keres pénzt, hogy nagy nyilvánosság előtt megmutatja embereknek, hogy mit eszik, és tanácsokat ad, hogy másoknak mit kellene enniük, és mit nem. Az már önmagában is elég problematikus, hogy emberek milliói támaszkodnak táplálkozási (tudományos) ügyekben olyasvalakire, akinek az a kvalifikációja, hogy instagramhíres. De ha ez az ember még át is veri őket, mert ő maga belebetegedik az életmódba, amit másoknak pénzért árul, arról bizony jó, ha minél többen tudnak.

A történtek a Youtube-os világ ellentmondásaira is rámutatnak.

A site ajánlási rendszerét az utóbbi években egyre több kritika éri, mert szélsőséges tartalmak jelennek meg rajtuk. Amikor az ember elindít egy Youtube videót, akkor a cég algoritmusa dönti el, hogy milyen további videókat mutasson az oldalsáv, amire tovább lehet kattintani. Hogy milyen videókat mutat valakinek, abba vastagon beleszámít, hogy korábban miket nézett, és hogy abban az ő témában mik a népszerű, nézett videók. Előfordul, hogy ezekbe az ajánlókba összeesküvés-elméleteket propagáló anyagok kerülnek. Valaki rákeres egy gyerekbetegségre az oldalon, mondjuk a kanyaróra, megnéz róla egy dokumentumfilmet, a következő ajánlóban a kanyaró-elleni oltásokról szóló klip szerepel, az azt követőben pedig egy oltásellenes nézeteket terjesztő anyag. Ahogy a Facebookon is jobban terjednek a szenzációhajhász címmel, képpel és ajánlóval ellátott anyagok, és ez hozzájárul az álhírek terjedéséhez, úgy a Youtube-on is népszerű egy csomó ártalmas hülyeség. Pont azért is nézik ezeket, mert ha bármit lehet hazudni, akkor könnyebb "izgalmas" videót forgatni, mintha szempont, hogy csak megalapozott dolgokról árnyaltan beszéljen az ember.

Míg a Facebook például a közelmúltban kivette az ajánlórendszerében az oltásellenes anyagokat, addig a Youtube csak reklámokat nem mutat rajtuk, tehát pénzt így nem lehet velük keresni, de továbbra is egy csomó emberhez eljutnak.

Részben párhuzamos a probléma a táplálkozási és más életmódvideók egy részének estében is. Azt az üzenetet, hogy sokféle ételt érdemes enni, mértékkel, kerülni a nagyon feldolgozott táplálékot, a vörös húst, stb. nehezebb eladni, mint azt, hogy egy nagyon extrém 20 napos léböjtkúra után szuperemberré változol, és csak napi 3 óra alvásra lesz szükséged. Emiatt szám szerint többen nézik a szélsőséges táplálkozási tanácsokat adó vloggereket, emiatt azokat még több embernek mutatja meg a Youtube ajánlórendszere, ami miatt még többen nézik őket, és így tovább. Valaki rákeres az egészséges vagy környezettudatos táplálkozásra, aztán talál egy vegetarianizmust népszerűsítő anyagot, aztán onnan ajánlanak egy vegán videót, aztán nyersvegánt, aztán jön a 20 napos léböjtkúrák világa.

Néhány napja a Telegraphnak beszélt róla egy táplálkozási szakértő, hogy egyre többen jelentkeznek nála olyan egészségügyi panaszokkal, aminek a hátterében valamilyen extrém táplálkozási rendszer áll.