Forró kása a vegánkérdés. Egy ideje már gyűjtöm a háttéranyagot egy nagyobb összefoglaló íráshoz, de annyi a maszatoló, ugyanazt a tényt másképp tálaló, találgatásokra felhúzott, tudományosnak címkézett értekezés, hogy ülepítem inkább.

A bennem dúló dilemmát tökéletesen foglalja össze a Városban blogon megjelent írás, és az arra írott reagáló bejegyzés.

Szűcs Ádám már eleve Steiner Kristóf bejelentése miatt vette elő a témát, tehát kezdjük a történet elején.

Steiner a következőt írta a vegánokat tömörítő Facebook csoportba:

" Addig érlelgessétek magatokban - mi a jobb, “vegánnak” lenni és embereket egymás ellen hangolni, gyülöletposztoknak helyet adni, vádaskodni, vagy egyszerüen csak az élet minden területén törekedni az ártó szándéktól mentes életre, definiciok nélkül. Én mától nem használom magamra a vegán kifejezést - bár az életmódomon, diétámon nem változtatok."

Vagyis lemond a vegán jelzőről a diéta radikális szárnyát képviselő tagok miatt, akik gyakran őt is kérdőre vonják elkötelezettségét illetően. Az angol verzióban talán árnyaltabb a mondanivaló:

link Forrás

Ezt a gondolatmenetet vitték tovább a Városban blogon, egy kiegyensúlyozott, középen álló, mérsékelt véleményt megfogalmazva, ami azért alapállításként szektának titulálja a vegánosok Facebook közösségét.

A Facebook a hibás ebben is - kitérő gondolat

Ezzel a felsorolt érvek alapján azért nehéz vitatkozni, de azt meg kell jegyezni, hogy sok Facebook csoport dinamikája hasonlóan alakul. Több hobbi közösségnek vagyok tagja, olyan ártatlan témakörökben, mint a csilipaprika termesztés, mulcsolás, talajmegújító módszerek, BBQ-sütés, vidéki élet, satöbbi.

Előbb-utóbb mindenhol kialakul egy radikális szárny, avagy az elit. Ők az egyetlen létezű tudás hordozói, jellemzőjük, hogy egyfajta véleménybuborékot alakítanak ki, és gyakran hívőkre találnak.

A kezdők, más utat járók, alternatív véleményt képviselők pedig fentről, az elefántcsont toronyból trollseregnek tűnnek, akikkel küzdeni kell. És küzdenek is!

Ez egy eleve új, és alapjában heves érzelmeket kiváltó szubkultúránál még erősebben megnyilvánulhat. Úgy tűnik, hogy a valóság, és a Facebook-lét között van egy szorzó, ami a csoportról alkotott reális képet könnyen torzíthatja. De haladjunk tovább.

Full vegánt nyomnak

A blogon megjelent írás lényegében arról szól, hogy ne nyomjuk fullba a vegán-kretént: "Miközben abból indult ki az egész veganizmus, hogy minél inkább ártás-mentes módon éljenek az emberek, mintha ez nem vonatkozna az emberekkel való kapcsolatra.

Így forgatjuk ki az eszméket: az ember a nagy és szent átalakulása során képes sírni a véletlenül eltaposott bogarakért, miközben a “gyilkosok” iránti gyűlöletében az embereket már nem sajnálja annyira sem, mint a bélbaktériumait. Versenyt csinál a nem-ártásból, annak ellenére, hogy puszta léte létrehoz és elpusztít élőlényeket, ezáltal egy higgadt, nyugodt, derűs élet helyett egy újabb kompetitív, hajszolós, acsarkodós világot csinál magának, a régi kompetitív, hajszolós, acsarkodós mellé.

Aki mindenáron szeretnénk csatlakozni valamihez, lehet az olyan csoportokhoz, mint Jane Goodall #IEATMEATLESSkampánya, amivel mindenki maga tűzheti ki a "kevesebb hús" céljait, vagy lehet aktivista. De anélkül, hogy titkos traccspartikon bizonygatná, hogy mennyire jó ember, és a többiek mennyire nem azok."

A vegánválasz már meg is érkezett, a cruelty-free-beauty.hu olvasható egy személyesen is érintett vegán véleménye.

" Vagy egyszerűen legyenek vegánok és legyenek a saját felfogásuk és habitusuk alapján aktivisták, és úgy álljanak ki az állatokért, hogy közben tisztelettel fordulnak az embertársaik irányába. Önmagukkal foglalkozzanak és ne más vegánok tetteivel, önmagukat önmagukhoz mérjék és ne nézegessék, hogy a másik mekkora vegán, és mindjárt meg is oldódott ez a kérdés.

Mert nem a veganizmussal és a vegán aktivizmussal van a baj, hanem néhány emberrel. De csak azért, mert van néhány hülye feminista, nem lesz a családon belüli erőszak, a bérkülönbség és más elnyomások fajtája rendben, és nem mondjuk azt, hogy akkor foglalkozzunk inkább a környezetvédelemmel, mert az hasznosabb...

Összességében úgy gondolom, hogy sokkal igényesebb, összeszedettebb és hitelesebb lett volna az oldalukon megosztott cikk, ha nem általánosít, utána olvas annak, hogy miről is ír, tisztába kerül a veganizmus alapjaival és nem uszít a vegánok ellen az elfogadás és a "tiszteljük a másikat" jegyében. Így viszont csak vagdalkozás, gyűlölködés és hergelés mindaz, amit csinált és írt, és semmivel sem jobb attól, amit az egész vegán közösségen kért számon azért, mert néhány ember nem úgy kommunikál vagy él, ahogy az Önnek tetszene."

Mindehhez érdekes adalék a blog egy másik posztja, ami Vegánként egy nem vegán világban címmel íródott. Pontokba szedve ad tanácsokat, többek között ezt: " Első lépésben szeretném, ha eljutnánk oda, hogy általánosságban ne a vegánokat illesse külön név és ők legyenek a furák, hanem azok, akik nem így élnek: "Nem én vagyok vegán, te vagy karnista!" Ha egyszer eljutunk ide, úgy érzem, hogy az első legnagyobb lépést megtettük már, ami a célom volt. És annyira szeretném elérni ezt, hogy ezért hajlandó vagyok nap, mint nap tenni és tűrni. Tűzz ki magad elé egy célt te is, és dolgozz érte!

Érdemes végigolvasni mindkét oldalt, akkor teljes a kép, vagyis akkor szomorú csak igazán.