A választási irodák képtelenek megakadályozni azt, hogy bárki visszaéljen a többes ajánlás rendszerével, derült ki Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének nyilatkozatából, amit a Népszavának adott. Gáva ugyanis beismerte, hogy munkatársaik legfeljebb azt tudják ellenőrizni, hogy az aláírásokat hiteles, az NVI által kiadott ajánlóíven adták-e le, illetve hogy a papíron szereplő ajánlók valóban az adott választókörben élő szavazópolgárok. Azt, hogy tényleg ők maguk írták-e alá a papírt, vagy csak valaki átmásolta az adataikat, már nem áll módjukban ellenőrizni. "Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek sincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja" - mondta, elhárítva annak felelősségét, hogy a választások tisztaságát felügyelő szervként felügyeljék a választás tisztaságát.

És nem ez volt az egyetlen érdekes beismerés. Gáva azt is elismerte, hogy az NVI-nek semmilyen eszköze nincs a határon túli választók névjegyzékében szereplők ellenőrzésére. Mivel az NVI más országok népességnyilvántartására nem lát rá, így az, aki egyszer regisztrálta magát a határon túliak névjegyzékébe, az tíz évig szerepelni is fog rajta. Vagyis kiküldik neki a választási iratokat még akkor is, ha időközben elhalálozott. Ezeket az iratokat pedig tulajdonképpen bárki felhasználhatja, hogy az elhalálozott nevében szavazzon. "A már regisztrált külhoniaknak leveleket küldtünk, amiben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy szerepelnek a névjegyzékben, és ha valamilyen adat változott, azt jelentsék be" - mondta Gáva. Vagyis a halott lesz szíves maga bejelenteni elhalálozását.

Gáva nyilatkozatából az is kiderült, hogy amikor a tavaly áprilisi választáson teljesen összeomlott az NVI informatikai tájékoztató rendszere, és teljesen elérhetetlenné vált a hivatalos oldal, akkor az valójában "nem omlott össze, csak háromnegyed óráig nem volt elérhető, amíg átálltunk a tartalékportálra".