2486 településen tette lehetővé a kormány az ún. falusi CSOK igénybevételét. A hangoztatott cél a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása. Hogy miért pont ezekre a településekre esett a kormány választása? A Policy Agenda az elmúlt évek választási eredményei alapján vizsgálta a kiválasztott településeket.

Mint írják, ezeken a településeken összesen 2,6 millióan élnek, vagyis nagyjából kétmillió választópolgár. A települések csaknem negyede, 24 százaléka BAZ és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, de összességében is 61 százalékuk Pest megyében és az ország keleti részében található. Ez inkább az ország gazdasági helyzetéről tanúskodik, így indokolható.

Ha azonban azt nézzük, hogy ezeken a településeken hogyan szerepeltek a pártok, kezd kilógni a lóláb. Miközben a 2018-as hivatalos végeredmény szerint a Fidesz a belföldön leadott szavazatok 47,4 százalékát szerezte meg, a falusi CSOK-ra jogosult településeken 57 százalékos eredményt ért el. Tény, hogy a kistelepüléseken eleve magasabb a kormánypárt támogatottsága, de azokon a településeken, ahol nem vehetik fel a falusi CSOK-ot, szignifikánsan kisebb, 53 százalék volt a Fidesz eredménye.

Ennél is beszédesebb adat, hogy 2014-ben a falusi CSOK-ra jogosult településeken még csak 49 százalékot szerzett a Fidesz, vagyis négy év alatt 8 százalékpontot javított, ami összesen 152 ezer szavazatot jelent. (Via 24.hu)