Recep Tayyip Erdogan egy csütörtöki rendezvényen kelt ki a világ legismertebb gazdasági lapja, a brit Financial Times, illetve más, nyugati lapok ellen, mivel szerinte ezek hamis képet adnak a török gazdaságról, amikor azt sugallják, hogy az az összeomlás szélén áll. 

Erdogan a Financial Times napokban megjelent cikkére reagált, melyben a brit lap azt állította, hogy Törökország rövid távú kölcsönre felvett pénzekkel töltötte fel az ország devizatartalékát, ezért pedig feltételezhető, hogy az ország nem lenne képes megvédeni a gazdaságát egy kiújuló pénzügyi válsággal szemben. A cikk megjelenése után a török líra értéke két százalékot zuhant. 

A lap cikke szerint a befektetők eleve kétkedve fogadták, hogy Törökországnak 28,1 milliárd dolláros devizatartaléka van, hiszen az országnak folyamatosan nagy szüksége van a dollárra, hogy fedezze adósságait, illetve a külkereskedelemhez. A lap újságíróinak kalkulációja szerint pedig ezt az összeget rövidtávú kölcsönökkel tornászta fel a török állam, és a valódi tartalékuk kevesebb mint 16 milliárd dollár lehet csak. 

A török államfő szerint a gazdaság erősen áll, és szerinte azért támadják Törökországot, mert az ország kiáll az igazságtalanságok, például a menekülteket ért igazságtalanságokkal szemben. „Ó, Financial Times, mit tudsz te Törökországról, ami négymillió menekültnek ad otthont? Hány menekült van a te hazádban?” – kérdezte többek között Erdogan. 

Az elemzőket hetek óta nyugtalanítja, hogy pontosan milyen pénzmozgások is történtek a török devizatartalékok környékén. A gazdaság kérdése különösen jelentőssé vált, miután Erdogan politikai karrierjének egyik legnagyobb vereségét szenvedte el, amikor pártja elveszítette Ankara és Isztambul irányítását is. 

A választási vereség után Erdogan veje, a török pénzügyminiszer Berat Albayrak Ankarában és Washingtonban is próbálta megnyugtatni a befektetőket, de állítólag nem sok sikerrel: a beigért gazdasági reformok a hírek szerint nem hangoztak meggyőzően. A piacokat tovább nyugtalanította, hogy Erdogan pártja újraválasztást akar Isztambulban, amely politikai bizonytalansághoz, illetve a gazdasági intézkedések halogatásához vezethet. 

Szintén bonyolítja a helyzetet, hogy az elemzők nem is szívesen beszélnek a gazdaság helyzetéről: nemrég vizsgálat indult a JPMorgan ellen az országban, mivel a bank azt tanácsolta ügyfeleinek, hogy adják el lírájukat. (Washington Post, bne)