Március 21-én egy Twitter-posztban Donald Trump bejelentette, hogy Izrael részeként ismeri el a Golan-fennsíkot, azt a területet, amit 1967-ben Izrael a négy arab ország (Egyiptom, Jordánia, Szíria és Irak) ellen vívott hatnapos háborúban szerzett, és 1981-ben annektált. 

Szíria szuverenitása ellen bárdolatlan támadásként értékelte a bejelentést. Az arab ország tartja magát ahhoz, hogy nem köt békeegyezményt Izraellel, amíg ki nem vonulnak a fennsíkról. 

A Golan 60 kilométerre fekszik Damaszkusztól délnyugati irányban. Az annektálás óta egy 70 kilométer hosszú demilitarizált övezet választja el egymástól a két országot, amit az ENSZ megfigyelő egységei felügyelnek, azzal együtt, hogy  a nemzetközi közösség - köztük az ENSZ - sosem ismerte el a Golant izraeli területként, de néhány hete az amerikai elnök ebben is lépett.

1973-ban Szíria egyébként megpróbálta visszaszerezni a területeket, de nem járt sikerrel. 

Az ötödik alkalommal újraválasztott Benjamin Netanjahú miniszterelnök kedden a térségbe utazott bejelentette, hogy hálája jeléül Donald Trump után neveznek el egy új települést a fennsíkon. Egy videóüzenetben arról beszélt, hogy minden izraelit mélyen és melegen érintett az amerikai elnök bejelentése, és ezt kellő tisztelettel szeretné viszonozni. 

A Golan-fennsíkon nagyjából 30 izraeli település van, és 20 ezer izraeli él ott több ezer drúzzal együtt, akik nem menekültek el a háború után sem. (BBC)