Évi 45 éves családanya. Nemrég ment férjhez, és édesanyja segítségével neveli a 17 éves lányát. 2011 óta dolgozik, gyufát csomagol, zsákot varr. Szabadidejében tévézni szokott, de szeret kirándulni is. Amikor tévézik, akkor a híreket is meg szokta hallgatni, az a véleménye, hogy a jó politikus tudja, mindenkinek joga van beszélni a politikáról és elmondani a gondolatait.

Évi értelmi fogyatékos, gondnokság alatt áll. Emiatt neki nincsen választójoga, azaz nem szavazhat a májusi EP-választáson, mint ahogyan nem szavazhatott tavaly sem, és valószínűleg ősszel sem szavazhat.

Pedig szeretne. „Azért lenne fontos, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyek is szavazhassanak, hogy az ő érdekeik is érvényesüljenek” - mondta.

„Magyarországon mintegy 50 ezer gondnokság alatt álló, értelmi fogyatékossággal élő személy nem szavazhat a választásokon bírósági döntés következtében” - írja az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ). A szervezet pénteken kerekasztalbeszélgetést szervezett és egy kiállítást és megnyitott a Nem Adom Fel Kávézóban, utóbbi részként értelmi fogyatékossággal élő emberek meséltek arról, miért fontos számukra a választójog. Egy részüknek van lehetősége szavazni, más részüknek viszont nincsen.

Az Abcúg még tavaly decemberben írt róla, hogy a bíróságok orvosszakértői vélemény alapján döntik el, gondnokság alá helyeznek-e valakit. Ha igen, akkor egyúttal a szavazati jogát is megvonhatják. 2011 óta ez a kettő nem feltétlenül jár együtt, de az esetek 80 százalékában a gondnokságot és a választójog megvonását egyszerre mondják ki. A gondnok viszont nem szavazhat a gondnoksága alá tartozó személy helyett, a választójogát ugyanis mindenki csak önállóan gyakorolhatja. Így ezeknek az embereknek gyakorlatilag nincsen választójoga.

A beszélgetésen részt vett az ÉFOÉSZ két érintett munkatársa is, Sallai Ilona és Gilicze Tamás. Ilona nem áll gondnokság alatt, mert a szülei évekkel ezelőtt nem engedték gondnokság alá helyeztetni, így van választójoga. „Így lehetőséget kaptam arra, hogy önálló életet éljek és vállaljam a felelősséget a döntéseimért” - mondta. Rendszeresen él is a választójogával.

Tamás 15 évvel ezelőtt került gondnokság alá, ekkor automatikusan elvették a választójogát is, és azóta nem bírálták felül a döntést.

Ez azt jelentette, hogy Tamás 18 éves kora után, élete első szavazásán még leszavazhatott. „Behúzhattam az ikszet, kaptam tollat, emléklapot, első szavazó voltam” - mondta. Azóta viszont egy választáson sem szavazhatott, pedig érdekli a politika. Próbál tájékozódni az internetről és az újságokból is. Bár azt nem szereti, hogy mindig a negatív híreket emelik ki.

Ha őket tesztelni kell, akkor a maradék 9 millió magyart miért nem?

Az ÉFOÉSZ szerint tucatnyi tévhit kering a közbeszédben arról, miért nem szabad szavazni engedni az értelmi fogyatékos embereket. Ilyen például az, hogy naivak, könnyű őket befolyásolni, vagy hogy semmit sem fognak fel a politikából. Illetve, hogy bizonyosan jó okkal vonták meg tőlük a szavazati jogot, vagy hogy egy gyerek sem szavazhat, így nekik sem kell.

A beszélgetésen a meghívott szakértők mindezeket a pontokat így vagy úgy, de megcáfolták, és arról beszéltek, hogy valójában súlyos igazságtalanság nem engedni szavazni ezeket az embereket.

Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke azt mondta, a bírók az eljárás során műveltséggel és tájékozottsággal kapcsolatos kérdéseket tesznek fel, így próbálják megállapítani, hogy az érintett fogyatékos ember elég tájékozott-e a szavazáshoz. Például fel kell sorolniuk kormánytagokat, polgármestereket.

„Több mint 9 millióan vagyunk Magyarországon, bárkivel el lehetne végeztetni egy ilyen belátási képességi vizsgálattot, úgy talán jogos lenne, de így, hogy kiemelünk egy embercsoportot, és csak nekik teszünk fel kérdéseket?” - mondta Gyene. Szerinte ez nem egy kvízjáték, a fogyatékkal élő emberek ugyanúgy meg tudják tapasztalni a mindennapi életük során, hogy mi jó, és mi nem jó nekik.

Gyene szerint a befolyásolást számon kérni is nagyon igazságtalan ezeken az embereken, hiszen tulajdonképpen mindenki mást is folyamatosan befolyásolnak a mindennapi élet során: a politikai marketing és a reklám is ezt teszi. „Más betántoroghat a szavazókörbe úgy, hogy azt sem tudja mit tölt ki” - mondta. Rajta senki sem kéri számon a műveltségét, a politikai ismereteit.

Könczei György, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar intézetigazgatója és tanára arról beszélt, hogy nagyon önkényesen lehetne tologatni azt a határt, hogy meddig lehet valakinek szavazati joga, és miután nem. „Gilicze Tamás egyszer itt van, egyszer ott” - mondta Könczei, utalva a mellette ülő, szavazati joggal nem rendelkező Tamásra. Ha egy A-típusú mérési módszert használnak erre, akkor Tamás szavazhat, ha B-típusút, akkor már nem, ki dönthetné ezt el? Könczei szerint ennek nem a szavazati jog a lényege, hanem az önrendelkezés, hogy emberek dönthessenek a saját életükről.

„Nem szabad elhinni, hogy ez csak ennyi, mert holnap majd hoznak egy szabályt, hogy csak a legmagasabb IQ-val rendelkező emberek szavazhatnak, mert ezt a nagyon bonyolult politikát csak ők érthetik meg” - magyarázta Könczei.

Stánicz Péter, az ELTE ÁJK PhD hallgatója arról beszélt, hogy sokan a gyerekekhez hasonlítják az értelmi fogyatékkal élőket, de ez az összehasonlítás nem áll meg. „Ők szem előtt tévesztik, hogy az értelmi fogyatékos emberek a mindennapi élet során dolgoznak, barátokkal vannak, rengeteg tapasztalattal bírnak” - mondta. A gyerekek nem, de az értelmi fogyatékos emberek rendelkeznek egy olyan tapasztalati háttérrel, amelynek segítségével tudnak dönteni.

Jobb lenne az országnak, ha szavazhatnék

Az ÉFOÉSZ kiállítása 25 értelmi fogyatékos embert idéz, ők mind arról beszélnek, miért tartják fontosnak, hogy mindannyian szavazhassanak. Láthatólag nagyon is van véleményük arról, milyen embereket szeretnének, hogy képviseljék őket.

„Egy jó polgármester segíti az embereket és támogatja a fogyatékossággal élő embereket is” - mondta Feri. Neki van választójoga.

„Fontos, hogy minél több fogyatékos menjen el szavazni, hogy a politikusok a mi véleményünket is meghallják. Szerintem a legfontosabb téma a fogyatékos emberekkel kapcsolatban az, hogy legyen munkájuk” - mondta Erzsi. Neki szintén van választójoga.

„Kiválasztanám, hogy ki a legszimpatikusabb” - mondta Sándor, aki 2007-ben miniszteri dicséretet is kapott az értelmi fogyatékossággal élő emberek érdekeinek képviseletéért. Sándornak nincs választójoga.

Sanyinak (ő nem azonos Sándorral) szintén nincs választójoga, pedig rendszeresen nézi a híreket, és szeretné, ha kevesebb háború lenne, békében élnének az emberek, és tisztelnék egymást. „Nagyon szeretném, hogy ne kiabáljanak be az udvaron, hogy fogyatékosok, Mindig bekiabálnak. De mi nem kiabálunk vissza” - mondta.

Kriszti azt figyeli egy politikus esetében, hogy mit ígér, és mennyit változtat. Neki sincs választójoga. „Jobb lenne az országnak, ha szavazhatnék” - mondta. Lászlótól azt kérdezték, mit tenne, ha egy napra képviselő lehetne, azt mondta, többek között kialakítaná a fogyatékos emberek számára az ígért támogatott lakhatást. Ő sem szavazhat.

„Ha lenne szavazati jogom, élnék vele. Utána olvasnék, melyik párt milyen programot ajánl, például milyen munkalehetőségeket biztosít a csökkent munkaképességűek számára” - mondta Éva. Ő az édesanyjával beszélni meg, kire érdemes szavazni.

Gilicze Tamás a kerekasztalbeszélgetésen azt mondta, fura, hogy a nemzeti konzultációs kérdőívet megkapja, ebben az esetben megkérdezik a véleményét, de szavazni már nem szavazhat.

Gyene Piroska felemlegette, hogy a levélszavazásnak köszönhetően ezek az emberek külföldön szavazhatnának, ott senki sem érdeklődne az értelmi képességeik után. „Gondolkodjunk el ezen, kimehetnénk külföldre, és kérhetnénk, hogy ott szavazhassunk, és akkor tudnánk” - mondta. Szerinte már rég nem kellene a péntekihez hasonló rendezvényeket tartani, hiszen hosszú évek óta küzdenek a választójogért, de még mindig ott tartanak, hogy egyes embereknek nincs joga szavazni.

Sallai Ilona szerint a kormánynak ezen felül is van dolga, az értelmi fogyatékos embereknek ugyanis eszközökre van szüksége ahhoz, hogy kinyilváníthassák a véleményüket. Ehhez könnyen érthető kommunikációs anyagok kellenek, hogy megértsék, miről van szó. Az ÉFOÉSZ kormányzati támogatásból készített is egy választási kisokost értelmi fogyatékos emberek számára, amely egyszerű nyelvezettel összefoglalja, hogyan lehet szavazni a májusi EP-választásokon. Már annak, akinek van szavazati joga.

Az eseményre meghívták Nyitrai Zsoltot, a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottat is. Nyitrai nem ment el, de küldött egy videóüzenetet, amelyben dicsérte a kormány és az ÉFOÉSZ együttműködését és hangsúlyozta, fontos, hogy mindenki elmondhassa a gondolatait a közélettel kapcsolatban.