Hajdu: Még nem döntötték el, hogy a holttestekkel együtt próbálják-e meg kiemelni a Hableányt


Speciális sajtótájékoztatón számolt be a dunai hajóbaleset utáni mentési munkálatokról a feladattal megbízott TEK főigazgatója, Hajdu János vezérőrnagy, amennyiben nem lehetett kérdezni tőle.

Hajdu elmondta, hogy a hajó 9 méter mélyen fekszik egy olyan részen, ahol a pillérek miatt a jelenleg 12 és 15 fok közötti hőmérsékletű víz sebessége 4 méter per másodpercre gyorsul fel.

A vezérőrnagy legfontosabb mondanivalója az volt, hogy a mentéskor alapvetően két forgatókönyvben gondolkodnak, amik között még nem álítottak fel sorrendet. Az egyik szerint előbb a hajóban rekedt holttesteket próbálják meg felhozni búvárok, míg a másik megoldás az lehet, hogy a hajót benne a holtestekkel emelik ki.

Jelenleg az 50 tonna felemelésére képes Táncsics úszódaru tartózkodik a helyszínen , a mentőcsapatok a 200 tonnára is képes Clark Ádám darura várnak, de az még a jelenlegi vízállásnál sem tud átbújni a hidak alatt. A Clarkot néhány napon belülre várják. mivel a Duna gyors apadásba kezdett. Más eszközre már nincs szükség, Hajdu szerint a Clarkot kivéve minden szükséges eszköz a helyszínen van.

Közben tovább folynak a búvárok próbamerülései: mára annyival csökkent a víz sebessége, hogy először voltak képesek elhagyni a létrát és megpróbálkozni a hajótest felderítésével. Ez már közös magyar-koreai akció. A két nemzet búvárai kötési és emelési pontokat keresnek és alakítanak ki a hajóroncson.

Hajdu állítása szerint a koreaiakkal egyetértésben arra jutottak, hogy a hajóroncs belsejébe biztonsági okokból nem mennek be a búvárok.

"Amennyiben ezen munkálatok kapcsán holttestek kerülnek elő, megteszünk mindent annak érdekében, hogy a kegyeleti szempontokat maximálisan végrehajtva tudjuk végrehajtani a feladatot" - mondta Hajdu.

Hajdu elmondta, hogy a hatóságok mellett a tudomanyos világ is dolgozik a megoldáson, az MTA is segít és számtalan civil szervezet, akiknek Hajdu külön megköszönte a segítséget.

Csakúgy, mint a külföldieknek. Korea 54 fős delegációt küldött, benne 27 búvárral. Hajdu kiemelte az osztrák, a cseh és a norvég segítséget. Az osztrákok elsők között küldtek szakembereket, a belset másnapján pedig a saját helipoterükkel hoztak különleges szonárt. A csehek 4 speciális búvárt és különleges, víz alatti drónt küldtek, az eddigi legnagyobb felbontású szonár pedig Norvégiából érkezett.

A Hajduék fölötti monitoron látható a víz alatti radar képe:

A magyar vezérőrnagy után a dél-koreai nagykövetség katonai attaséja beszélt. 

Megköszönte a gyors segítséget a magyar kormánynak és a TEK-nek, illetve a magyar állampolgárok részvétét. Az ezredes arról beszélt, hogy már 110 óra telt el a baleset óta és úgy látja, hogy lassan fel lehet hozni az eltűnteket. Illetve arról, hogy ennyi idő után a halottak már feljönnek a felszínre, így kéri a Duna mentén lakó vagy tevékenykedő magyarokat, hogy ha holttestet látnak, azonnal jelentsék a hatóságoknak.

Az attasé a végén mintha finoman ellentmondásba keveredett volna Hajduval, arról beszélt ugyanis, hogy tiszteletben tartják a magyar döntést, miszerint inkább a roncsot emelik ki, illetve arról, hogy ha javulnak a körülmények, az ő búváraik is szeretnék megnézni a hajótestet, valamint arra kérte a magyar hatóságokat, hogy mérlegeljék, hogy a koreai búvárok mégis bemehessenek a hajóba. De azt mondtas, hogy köszönik, hogy a magyar fél a búvárok életét tartja a legfontosabbnak.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.