Ez a cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Zsilák Szilvia írása.

Az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga bevezetése komoly problémát jelent a szegény családba született fiatalok számára. Ők biztosan nem engedhetik meg maguknak a magántanárt, így félő, hogy tömegével fognak elesni a továbbtanulás lehetőségétől. Egy egyesület hátrányos helyzetű diákoknak nyújt több hónapos, ingyenes nyelvtanfolyamot lovári nyelvből. Eddig főként az egyetemistákra fókuszáltak, most viszont arra keresik az anyagi forrást, hogy a tevékenységüket a középiskolásokra is ki tudják bővíteni. Céljuk, hogy minél több hátrányos helyzetű fiatalt tudjanak bejuttatni a felsőoktatásba.

Lovári nyelvórára ülünk be Pécsen, a látogatásunk apropója, hogy a 2020-as felsőoktatási felvételihez már kötelező lesz egy középszintű nyelvvizsga. A Super Romanes nyelvtanfolyam civil vállalkozásként a fizetős hallgatók mellett hátrányos helyzetű diákoknak biztosít ingyenes lovári nyelvoktatást. Bár eddig is volt néhány középiskolás tanítványuk, többnyire az egyetemre már bejutott roma és nem roma diákokkal foglalkoztak, akiknek azért volt szükségük egy nyelvvizsgára, hogy kézhez kaphassák a diplomát. Az egyesület most arra keresi a pénzügyi forrásokat, hogy a tevékenységüket középiskolásokra is kiterjeszthessék.

A nyelvi képzés már 2013-ban elindult, azonban akkoriban a közreműködő egyetemisták még informális csoportként működtek, és csak tavaly alapították meg a Diverse Youth Network néven futó egyesületüket, aminek a szárnyai alá ez a projekt is tartozik. Nemrég költözhettek be a volt belvárosi piac melletti, jobb napokat is látott tornácos épületbe. Az óra előtt az egyesület vezetőjével, Buzás-Hábel Gézával arról beszélgettünk, hogy miért is van egyre nagyobb szükség a projektjükre.

Az egyesületük azoknak a szegény családból származó fiataloknak segít, akik nem tudják kifizetni a magán nyelvórákat. Különórákra azért van nagy igény, mert jelenleg az iskolai nyelvtanítás komoly gondokkal küszködik. Az egyesület szerint rendszerszintű bajok várnak megoldásra a nyelvoktatásban, mielőtt kötelezővé tehető a középszintű nyelvvizsga bevezetése. A rendelkezést még 2014 decemberében fogadták el, azonban úgy látják, hogy ezidő alatt nem sok változás történt.

Nagyobb szükség van a projektünkre, mint valaha, hiszen sokan bepánikoltak attól, hogy egyáltalán bejutnak-e az egyetemre. A felsőoktatásból leginkább a hátrányos helyzetűek, azon belül pedig sok roma fog kiszorulni, akik nem tehetik meg, hogy magántanárt fizessenek meg

– mondta Buzás-Hábel Géza. A romák eddig is alulreprezentáltak voltak az egyetemeken, a 2011-es népszámlálás adatai szerint körükben a diplomások aránya az 1 százalékot sem érte el.

A nyelvtudás fontossága vitathatatlan, és kétségtelen, hogy valamit kezdeni kell azzal, hogy az Európai Unióban csak két országban (az Egyesült Királyságban és Romániában) beszélnek kevésbé idegen nyelveken. Azonban a pécsi egyesület vezetője nem az egyedüli, aki szerint elhamarkodott a 2020-as határidő. Az egyik korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy komoly változásokra lenne szükség a közoktatásban, különben tízezrek fognak kiszorulni az egyetemekről a kötelező nyelvvizsga miatt, a KSH adatai szerint tavaly például a felvettek közel fele kiesett volna a felsőfokú képzésből. Ebben a videóban pedig arról beszélgettünk, hogy a nyelvvizsgához kötött felvételi burkolt vagyoni cenzus, először orvosolni kellene a tanárhiányt, és ideje lenne változtatni az oktatási módszereken is. Többek között Székely László ombudsman is aggodalmát fejezte ki, 2017-es jelentésében megállapította, hogy nincsenek meg a szigorításhoz szükséges feltételek, így a kötelező nyelvvizsga bevezetése alapjogokat sért. Székely László nemrég leszögezte, hogy továbbra is fenntartja a korábbi állásfoglalását, hiszen “azoknak az ajánlásoknak a jelentős része, amelyeket két évvel ezelőtti jelentésében megfogalmazott, nem vagy nem teljes mértékben valósult meg”.

Fizetős hallgatók tandíjából tudnak hátrányos helyzetűeket tanítani

Az egyesület 25 éves vezetője nemrég végzett romológia-pedagógia szakon, és jelentkezett alkalmazott nyelvészet mesterszakra. Nem lovári nyelvtanár, hiszen ilyen végzettséget még nem lehet szerezni, mivel nincs standardizálva a nyelv. A szerdai nyelvórán főleg negyven és ötven év körüli hallgatókkal találkoztunk, akiknek egészségügyi, nemzetiségi oktatói vagy teológus diplomához van szükségük a nyelvvizsgára.

Mivel friss szervezetként nagyobb pályázatokra nem tudnak jelentkezni, ezért a nyelvoktatást civil vállalkozásként működtetik. Ami azt jelenti, hogy a jelen lévő hallgatók nagy része fizet, viszont így tudnak méltányossági alapon helyet biztosítani a hátrányos helyzetűeknek, illetve a szervezet egyéb tevékenységeit is ebből tudják finanszírozni. Buzás-Hábel Géza eddig több mint ötszáz diákot oktatott, közülük körülbelül ötvenen járhattak rászorultsági alapon, ingyen az órájára. A támogatott diákok között nem csak romák vannak, sőt, körülbelül a felük nem-roma. Az anyagi nehézségek miatt a nyelvtanfolyamok még csak Pécsen, Szegeden, Budapesten és Miskolcon érhetőek el, illetve Skype-on oktatnak más megyében élőket. A közeljövőben más nyelvekre, például Pécsen az angolra is kiterjesztik a programot. Emellett most arra keresnek anyagi forrást, hogy a tevékenységüket a középiskolásokra, valamint Borsod és Nógrád megyére is kiterjeszthessék, hogy minél több fiatalt tudjanak bejuttatni a felsőoktatásba.

Nem megúszásból választotta a lovárit

Nagy családban nőttem fel, két édestestvéremmel, öt féltestvéremmel és nyolc unokatestvéremmel éltünk a nagybátyámnál, egy Pécs szélén lévő présházban. Az édesanyámat sokáig nem is ismertem, az édesapámat pedig korán elvesztettem. Kiskoromban a nevelőanyám az édesapám háta mögött sokszor megvert, nyolcéves koromban, miután az édesapám meghalt, a nagybátyámhoz kerültem. Ott biztonságban éreztem magam, de újdonság volt, hogy mindig számon kérték rajtam a házi feladatot, kezdetben persze ez nem tetszett, de enélkül most nem lennék ötödéves földrajz-történelem tanár szakos hallgató az egyetemen

– meséli Kőszegi Krisztián.

A 26 éves végzős hallgató tanárnak készül, ahhoz viszont, hogy az államvizsgája után a diplomáját kézhez kaphassa, egy nyelvvizsgára van szüksége. A dokumentumot annak ellenére, hogy Krisztián 13 évig angolul tanult, mégis lováriból szerezte meg, ami a cigány (romani) nyelv egyik dialektusa. Azt, hogy mely nyelvekből fogadják el a bizonyítványt, az adott felsőoktatási intézmény dönti el, náluk lehetőség volt lováriból letenni a nyelvvizsgát.

“Magántanárt biztosan nem tudtam volna kifizetni, a Super Romanesnél viszont a hátrányos helyzetűektől nem kérnek el pénzt, megengedték, hogy ingyen bejárjak” – meséli Krisztián. Egy külföldi tanulmányutat sem tudott volna megengedni magának, ahol anyanyelvi környezetben sajátíthatta volna el a nyelvet. Mivel tradicionális családban nőtt fel, sokat segített neki, hogy a családjában használták a lovárit, bár ő maga nem beszélte.

Egyből rákérdezünk arra, mi állt a döntése mögött, és hogy lováriból valóban olyan egyszerű-e nyelvvizsgát tenni, mint ahogy azt közbeszéd gondolja. Krisztián szerint csupán sztereotípia, hogy a lovári az egyik legkönnyebb nyelv, és néhány hét alatt megtanulható. Kevesen tudják, de itt is vannak nemek és igeragozás, illetve az elöljárószavakat is el kell sajátítani. Nem hetekig, hanem nyolc hónapig járt a tanfolyamra, ami heti három tanórát jelentett, szombatonként pedig tíz órás, maratoni képzések folytak.

Szeretnénk megdönteni azt a sztereotípiát, hogy a cigány nyelvből nagyon könnyű megszerezni a nyelvvizsgát. Ha megnézzük az interneten a nyelvoktatási piacon, sokan azt hirdetik, hogy néhány hét alatt elsajátítható a nyelv, és mindössze 300 szót kell megtanulni. Az utóbbi években sok cigány ember azonnal tanárnak titulálta magát, boldog, boldogtalan elkezdte a lovári oktatását, akik közül kevés az igazán jó szakember. A NYAK (Nyelvi Akkreditációs Központ) kimutatásai szerint a lovári nyelvvizsgán az egyik legmagasabb, több mint ötven százalék a bukások aránya. Nálam eddig 524 diák szerzett nyelvvizsgát, vagy tette le az azzal egyenértékű emelt szintű érettségit, még csak két hallgatóm bukott meg, de másodjára ők is átmentek

– mondja Buzás-Hábel Géza.

Ha mégsem olyan könnyű a nyelv, akkor mégis hogyan lehetséges, hogy Krisztián nyolc hónap alatt szerzett középfokú nyelvvizsgát lováriból, miközben angolból 13 év alatt nem sikerült eljutnia erre a szintre. “Sokkal motiváltabb voltam, az angolhoz nem volt meg az önszorgalmam, így részben az én hibám is. De mégis 13 évig tanultam, így azért az mégis furcsa, hogy ennyi idő alatt nem sikerült eljutnom a nyelvvizsga szintjéig”.

Nem tudta volna megfizetni a magántanárt

Krisztián szerint a közoktatási rendszer nem biztosított elegendő esélyt arra, hogy letegyen egy nyelvvizsgát. “Amikor angolul tanultam az iskolában, ha nem tudtam megszólalni egy adott témában, akkor velem nem foglalkoztak tovább, mást kérdeztek meg” – emlékszik vissza. A Super Romanesnél a pedagógiai módszerek is különböztek, náluk nem csak frontális oktatás folyt, nagyon sokat beszéltették őket, olyan is volt, hogy nekik kellett megtartaniuk egy egész órát. Krisztián azt sem tartja szerencsésnek, hogy angolból leginkább a szókincsük bővítésére fókuszáltak, – amihez sokat kellett magolni –, miközben nem tudott összerakni egy épkézláb mondatot.

Sokan a magyar nyelvtant sem ismerik, tragikomédia, amikor azt sem tudják, hogy mi az a főnévi igenév, ezeket magyarul először le kell tisztázni. Emellett a diákok nagyon befeszülnek, nem mernek beszélni idegen nyelven, ezzel nagyon megkínlódunk a tanfolyamon

– mondja Buzás-Hábel Géza.

“A nyelvtanfolyamra nem csak hátrányos helyzetűek járnak, így mindenki máshonnan jött, mégis egy összetartó közösséget alkottunk, mintha eggyé váltunk volna” – emlékszik vissza Krisztián erre az időszakra. Volt olyan rendőrtiszt, aki rögtön az elején elmesélte, hogy milyen negatív tapasztalatai voltak a cigányokkal, de a nyelvtanfolyam segített legyőzni az előítéleteit, és végül barátok lettek.