Augusztus elsejétől úgynevezett burkatilalom lépett életbe Hollandiában, amely nem engedélyezi semmiféle, az arcot eltakaró fátyol vagy kendő viselését az iskolákban, a közösségi közlekedési eszközökön, a kórházakban és a közhivatalokban. A rendelkezés megszegői 150 eurós (mintegy 50 ezer forint) pénzbüntetésre számíthatnak. 

Az új szabályozás hatálya kiterjed a símaszkokra és a motoros bukósisakokra is, de persze mindenki pontosan tudja, hogy a néppárti Mark Rutte kormánya azért szavazta meg a rendelkezést, hogy 

a burka betiltásával versenyezzen a szélsőjobbal. 

A tilalom nem terjed ki az arcot szabadon hagyó, csak a hajat, illetve a homlokot részben eltakaró hidzsáb viselésére, viszont az említett helyeken nem hordható a muszlim nők által viselt, csak a szemet szabadon hagyó nikáb, és a szemeket is hálószerű anyaggal eltakaró burka. Közterületeken megengedett az említett ruhadarabok viselése, ugyanakkor a rendőrség igazoltatáskor levetetheti azokat. 

A rendelkezés arra kötelezi a köztisztviselőket és a tömegközlekedésben dolgozókat, hogy szólítsák fel az arcukat eltakaró ügyfeleket vagy utasokat, hogy vegyék le a tiltott ruhadarabot, vagy hagyják el az épületet, illetve a tömegközlekedési eszközt. Ennek megtagadása esetén a rendőrség segítségét kérhetik. 

Csakhogy már a hatályba lépés napján komoly problémák adódtak a burkatilalommal: például, hogy a rendőrség nem nagyon igyekszik betartatni.

A holland rendőrség egyenesen azt közölte, hogy „nem tekinti prioritásnak” a burkatilalom betartatását, ezért aztán a közlekedési társaságok sem tudnak majd mit csinálni, ha konfliktus esetén rendőrt kellene hívni.

Utóbbiek szerint amúgy sem alkalmazható a törvény, ugyanis olyan váratlan eseményekhez vezethet, amelyek fennakadásokat okozhatnak a szolgáltatásban. A helyi sajtó értesülése szerint a közlekedési társaságok arra utasították az alkalmazottaikat, hogy hagyják figyelmen kívül az új rendelkezést a közlekedés zavartalansága érdekében.

Amszterdam polgármestere újra kifejezte ellenérzéseit a szabályozással szemben, amelynek várhatóan a városi hatóságok sem fognak érvényt szerezni. 

Az egész ügy amúgy inkább szimbolikus és a szélsőjobboldali hangulatkeltésre alkalmas, ugyanis Hollandiában becslések szerint mintegy 150 olyan nő él, aki rendszeresen visel burkát vagy nikábot. A frissen életbe lépett törvény bevezetését még 2005-ben kezdeményező Geert Wilders a Twitteren fejezte ki örömét: „Végre! Mert ez a mi országunk. Ha burkát szeretne viselni, éljen Szaúd-Arábiában vagy Iránban!”

Nem Hollandia az első európai ország, amely korlátozást vezet be az arcot eltakaró ruhadarabok viselésére. Franciaország már 2011-ben betiltotta a teljes arcot eltakaró fátylat, Dániában ezt követően egy évig volt hatályban hasonló rendelkezés, amely idő alatt a hatóságok mintegy 400 esetben 134 és 1340 euró közötti bírságot szabtak ki a tiltott ruhadarabokat viselő muszlim nők számára. Németországban csak részleges tilalmak vannak érvényben az arcot eltakaró kendőkre vonatkozóan, többek között Hessen szövetségi államban tiltott viselésük a közhivatalokban. (Guardian, MTI)