A kopaszodó emberek mindenféle drága tablettákkal, krémekkel, hajsprékkel, hajszálbeültetéssel és egyebekkel évtizedek óta igyekeznek megőrizni a rohamosan fogyatkozó hajukat, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A kopaszodás ellen jelenleg használt szerek, a minoxidil és a finasteride súlyos mellékhatásaik mellett nem valami hatékonyak.

Most viszont új technológiák kecsegtetnek azzal az ígérettel, hogy a kopaszságot végleg megoldják. A közelmúltban őssejtkutatásról és 3d-nyomtatásról szóló tanulmányok sora jelent meg a témában, és az a cél, hogy a páciensnek klónozzák a haját, majd nagy mennyiségben beültessék a fejbőrébe.

Robert Bernstein, egy hajátültetésre szakosodott manhattani bőrgyógyász az Atlanticnek azt mondta, korábban mindig azt mondták, 10 év múlva teljesen fel tudják számolni a kopaszodást, de most már úgy vélik, talán ennyi sincs hátra.

Miért kopaszodunk meg?

A test részei közül valószínűleg a hajról gondolhatnák a legtöbben azt, hogy a legegyszerűbb lehet laboratóriumban létrehozni, végül is csak egymásra csavart fehérjeszálakról van szó, és a hajnak nem kell bonyolultan működnie, mint a májnak vagy az agynak, csak nőnie és a helyén maradnia.

Csakhogy a haj sokkal komplexebb, mint azt sok kutató korábban feltételezte: ahhoz, hogy egyetlen kemény hajszál létrejöjjön, a test több ezer, a szőrtüszők alján lévő, dermális papillának nevezett őssejtre támaszkodik. Az emberi fejbőrben kb. 100 ezer szőrtüsző található, de ezek élettartalma korlátozott. Ahogy a dermális papillák idővel eltűnnek, a szőrtüszők összemennek, és már nem nő ki belőlük haj.

Ezt nem lehet visszaállítani, tehát a méregdrága, több millió forintos hajbeültetések valójában a szőrtüszők átültetése, és csak annyira hatékony, amennyi átmozdítható szőrszála van az embernek más testrészeiről, például a hónaljáról vagy a hátáról. Ez a megoldás viszont a legtöbb esetben esztétikailag nem kielégítő. (Elképzelhető, hogy valaki másnak a haját ültessék be, de ez megszegné az emberi szervek kereskedelmének tilalmát.)

A megoldás: új haj növesztése

A kopaszodás problémáját újabban a sejtterápiával szeretnék megoldani. Az utóbbi időben több előretörés is mutatkozott a területen. Például a hasnyálmirigy sejtjei helyettesíthetnék azokat, amik az 1. típusú cukorbetegségben szenvedő embereknél abbahagyják az inzulin termelését. Vagy immunsejtekkel lehetne támadni a tumorokat. Esetleg idegsejtekkel gyógyíthatnák a gerincsérüléseket. És persze szőrtüszőkkel boríthatnánk be szőrtelen bőrfelületeket. Ha egy ember saját testéből származó sejtek használnak, az minimalizálja annak a kockázatát, hogy az immunrendszer kilöki a beültetett hajat.

A végső cél hajfarmok létrehozása. Geoff Hamilton, a San Diego-i Stemson Therapeutics vezérigazgatója szőrtüszők klónozásán dolgozik. Ezt nem magzatból, hanem az emberek bőréből vagy véréből kinyerhető őssejtekből próbálják elérni, hogy dermális papillákban gazdag szőrtüszőket ültessenek be az emberek régi, összezsugorodott, már nem hasznos szőrtüszői köré.

A Nemzetközi Őssejtkutató Társaság múlt havi, éves gyűlésén Hamilton bemutatta a legújabb eredményét: egér bőrébe sikerült őssejtből növesztett emberi hajat ültetnie.

A hajklónozás hatása nem feltétlenül marad meg hosszan, a szőrtüszők a tenyésztés során annyira differenciáltak lesznek, hogy megáll a növekedés. Az elmúlt években arra jöttek rá, hogy ha a sejteket könnycseppformában tartják meg, tovább fognak nőni a hajszálak. Az is nagyon fontos, hogy hogyan ültetik be a szőrtüszőket, könnyen előfordulhat, hogy befelé vagy oldalra kezdenek el nőni a hajszálak, még a szögek kis különbségei is nagyon természetellenesnek hathatnak.

Nyomtatott hajszáltartó

A verseny a kutatók között arról szól, hogy ki jön rá előbb, hogyan lehet fenntarthatóan növeszteni olyan szőrtüszőket, amik megtartják a formájukat. Hamiltonnak van egy elmélete a megoldásra: egy szintetikus „állvány”, amit már szabadalmaztatott is. Ezt a klónozott szőrtüsző köré ültetnék be, ezzel irányítanák a szőr növekedését. Azt állítják, másfél éven belül klinikailag is tesztelnék a módszert.

Eközben Angela Christiano, a Columbia Egyetem genetikus-bőrgyógyász professzora 3d-nyomtatóval generált egy kocsonyaszerű formát, ami a szőrtüszőt és a dermális papillákat a helyükön tartja, miközben a haj nő. Christiano egyébként egy olyan autoimmun-betegségtől szenved, ami miatt a szervezete a saját fejbőrében található sejteket támadja, és felhívta a figyelmet arra, hogy legtöbbször a férfiak kopaszodása kap figyelmet, pedig az Egyesült Államokban kb. 30 millió nő tapasztalhatja a hajszálai elvékonyodását.

Jelenleg tehát a biológiailag lebontható szintetikus vezető adja a legtöbb reményt a kopaszodás elleni harcban. De ennek a közeljövőben még meg is fogják kérni az árát, ugyanis a szőrtüszőről szőrtüszőre való hajklónozás az egyenként beültetett 3d-nyomtatott vázakkal együtt egy darabig elképesztően drága lesz. (Atlantic)