Harminc év után megérted, miért gyilkoltak a kamaszok
2014 december 04., 09:48
Felnőttként értették meg, hogy gyerekként miért öltek
A Videotéka rovat az utóbbi évek egyik legszebb dokumentumfilmjét ajánlja.
Pali, Gabesz és Zsolt harminc éve a tököli fiatalkorúak börtönében leültek a vaságy szélére, és elmesélték emberölésük, lebukásuk és fogságuk történetét. Többek között ezekből az interjúkból készült el 1985-ben a Monory Mész András rendezte legendás Bebukottak című film, amit betiltottak, és csak évekkel később, a rendszerváltás után mutattak be. A Bebukottak a kádárkori Magyarország egyik legrohadtabb helyét mutatja be. A 80-as években Tökölön mindent az erőszak döntött el. Rendszeresek voltak a verések, a csicskáztatás, a nemi erőszak és öngyilkosságok. Gerő Marcell rendező és stábja hosszú kutatómunkával megtalálta a három fiút, akikből időközben felnőtt lett, majd 4 év alatt elkészítették a Bebukottak folytatását, a Káin gyermekeit, amit 2014-ben mutatott be az HBO.
A 85-ös filmben még egy izmos, furán villogó szemű fiút ismerünk meg a börtöncellájában, majd villan a kép és hirtelen harminc évvel később egy borsodi faluban látjuk viszont. A fogai kihullottak, arcán mély ráncok futnak, a tekintete párás, a haja megkopott, a keze göcsörtös. De a Káin gyermekei nem elégszik meg a hatásos időutazással. Nemcsak azt meséli el, hogy mi történt ezekkel a kamasz gyilkosokkal az elmúlt évtizedekben. Ennél ez egy jóval ambiciózusabb film.
A 1985-ös előzmény film egy lényeges dologra nem tudott választ adni, mégpedig arra, hogy ezek a kamaszok anno miért tették, amit tettek. Pali tizenöt évesen fejbe lőtte saját apját, Gabesz leszúrta intézeti nevelőjét, Zsolt szíven döfte egyik barátját. De hogy miért öltek, arra akkor tizenévesen nem tudtak válaszolni. Egyszerűen nem volt rá magyarázatuk, nem emlékeztek vagy nem akartak emlékezni az indítékokra. A Káin gyermekeinek egyik legérdekesebb szála az indítékok keresése. A gyilkosok és környezetük a kamera előtt értik meg a saját gyerekkori rémtettük okát.
Mindegyikük olyan felnőtteket, vagy olyan felnőttek miatt öltek, akik a legközelebb álltak hozzájuk, akikre rá voltak utalva, vagy akihez segítségért fordultak.
A szereplők felnőttként sem tudtak szabadulni a bűnüktől. Az ebből fakadó frusztráltságot utódaikra is örökítették. Saját gyerekeiket eltaszították, vagy éppen a gyerekeik tagadták meg őket.
És még valami fontosat bemutat a film. Azt, hogy Magyarországon mi történt az elmúlt harminc évben ezekkel a szerencsétlen emberekkel: Semmi.
Aki harminc éve gyerekként nem kapott lehetőséget az élettől, akit a felnőttek tönkretettek, aki kamaszként bűnbe esett, annak most sincs sansza kilépni a nyomorúságból. Akit gyerekként megkínoztak Tökölön, abból mára pszichiátriára zárt beteg, menthetetlen alkoholista, hajléktalan, önsorsrontó, soha fel nem növő roncs lett, és ezt terjeszti, örökíti tovább.
(magyar-francia dokumentumfilm, 104 perc, 2014, Rendező: Gerő Marcell, Forgatókönyvíró: Gerő Marcell, Operatőr: Kiss Rudolf Péter, Lovasi Zoltán, Producer: László Sára, Jacques Bidou, Marianne Dumoulin, Vágó: Sylvie Gadmer, Sass Péter)
link
Forrás
Sorozatunk korábbi részei.