Magyarországon minimum egy hegyet kellene felrobbantani ahhoz, hogy a legmeredekebb ezo-magyar elméletek hívői, az alvóvárosokban lakó kispolgárok és a klímatüntetők is összezárjanak. Úgy látszik, hogy a Pilisben ez a fura koalíció tényleg összeállt, miután kiderült, hogy egy titokzatos hátterű cég 25 év szünet után újraindítaná a Pilisvörösvár és Pilisszántó közötti kőbányát. 

Hétfő este a beruházásról tartott lakossági fórumon annyira elszabadultak az indulatok, hogy a beruházó meg sem jelent, a térség fideszes képviselőjét pedig kifütyülték, amikor arról beszélt, hogy nem ez a Pilis legnagyobb problémája. 

Csak a foci és a bányák

A három hektáros kőfejtő újranyitását idén júniusban kezdeményezte a C & C Property Holding Kft. nevű cég, amiről csak annyi derült ki, hogy két éve alapította az akkor 23 éves Ladányi Krisztián Attila, akiről pedig csak annyit tudni, hogy a Fővárosi Közterületfenntartó focicsapatának igazolt focistája volt a 2014/15-ös szezonban. Igaz, Ladányi akkor még nem sejthette, hogy egyszer bányát fog nyitni, mert a kavics-, homok-, agyagbányászat csak idén került fel az egyfős cég tevékenységi körei közé.

A tervek szerint 2027-ig folytatná a kitermelést a területen, de ehhez még működési engedélyt kell kapnia a környezetvédelmi hatóságtól. Azonban a környéken lakók nem rajonganak az ötletért, mivel az elmúlt évtizedekben a használaton kívüli bánya területét visszafoglalta a természet, és arra sem vágynak, hogy a robbantások után tonnás teherautók szállítsák a köveket az utakon. 

A két település független polgármesterei is ellenzik a bányát, bár formálisan nincs sok beleszólásuk az eljárásba. Gromon István pilisvörösvári polgármester annyit tudott elérni, hogy a Pest megyei Kormányhivatal ne valamikor hétköznap délelőtt rendezze meg a közmeghallgatást, amikor senki sem tudna elmenni, hanem hétfő estére hívta össze a környéken lakókat. De hiába telt meg teljesen a művelődési ház a tiltakozó helyiekkel, a beruházó az utolsó pillanatban bejelentette, hogy szünetelteti az eljárást, így megúszta, hogy szemtől szemben ismertetnie kelljen a terveit a több száz dühös lakossal. 

Ezért hivatalosan a közmeghallgatásnak is el kellett volna maradnia, de a  kormányhivatal képviselői nem mondhatták azt a megjelenteknek két perc után, hogy bocs, akkor ez ennyi volt, így hát a következő másfél órában a bánya miatti indulathullám teljes egészében rájuk zúdult. Hiába bizonygatták a közönségnek, hogy „a környezet-és természetvédelem területén azért még elhivatott kollégák dolgoznak” és még a bányatulajdonos terveit sem fogadták el, a helyiek mégis úgy érezték, hogy a törvények nem az ő oldalukon állnak, és a hatóság emberei csak olyan bekiabálásokat kaptak, hogy „nem akarunk bányát, erdőt akarunk”. 

És ahogy a korábban meg nem hallgatott emberek mikrofonhoz jutottak, a rendezvény pillanatok alatt politikai karaokéba csapott át.„Elég volt a rablásból, elég volt az elprivatizálásból, elég volt az elszegényítésből, legalább a természetet hagyják meg az embereknek, hogy kimenjenek sírni attól, amit csinálnak egyéb helyeken”- fakadt ki egyből az egyik idősödő férfi, aki úgy érezte, már nincs hova hátrálnia. 

De a lég- és zajszennyezettség miatt aggódó helyiek és a természetet féltő túrázók mellett erős volt a magyarságukat ezoterikus dimenziókban megélő tiltakozók vonala is, akik a nemzet szakrális központjának tekintik a Pilist, és leginkább az ősök ott nyugvó csontjait féltik a robbantásoktól.

„Szeretném megkérdezni a történelmi-agyhalott válogatott bandát, hogy milyen alapon akarnak hasznot húzni őseink a sírjából, kurgánjából és azok nyugodt helyének szakrális központjából, ahova senki sem léphetett be Mátyás idejéig” - szegezte a kérdést egy nő a Pest megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztályáról érkezett jogásznak, aki erre hirtelen nem tudott kész válasszal szolgálni.

Ahogy fogyott az oxigén és egyre személyeskedőbbé váltak a felszólalások, a hatóság képviselőinek bizonygatniuk kellett, hogy ők sem feltétlenül értenek egyet azokkal a jogszabályokkal, amik alapján akár újra is nyithatják a bányát, de a helyiek továbbra is csak azt kérték számon, miért nem az ő egészségüket tekintik az elsődleges szempontnak. 

„Több szempontot is megad az eljárás, több szempont alapján vizsgálják meg, hogy milyen hatással lesz [a bánya] a környezetre. Azt, hogy az egészség legyen az elsődleges szempont, nyilván jogszabály írhatná elő,de jelenleg nincs ilyen jogszabály” - hangzott el a kormányhivatal jogászának válasza, ami hallhatóan nem nyugtatta meg a helyieket. Ráadásul a hatóság helyzetét az is nehezíti, hogy 1995 után a bányában csak szüneteltették a termelést, így legfeljebb felülvizsgálati eljárást kérhetnek a beruházó cégtől. Ez a dokumentum el is készült, amibe a vállalkozó olyanokat írt, hogy „a bánya üzemelése során nem érinti a Natura 2000 területet sem a termeléssel sem a kiszállítások során”. Ez pedig a térképre nézve nem tűnik túl életszerűnek. 

A környezetvédelmi hatóságnak most ezt a dokumentumot kell felülvizsgálnia. És azt még ők is elismerték, hogy a cég által leadott tanulmányban nem volt megfelelő a légszennyezettségre vonatkozó előrejelzés. És azzal biztatták a megjelenteket, hogy volt már olyan cementgyár, ami a lakosság tiltakozása miatt nem kapott működés engedélyt. 

Nem a legjobb pillanatban hergelt a betelepülők ellen a Fidesz képviselője 

De az egyre türelmetlenebbé váló közönség mégsem a hatóság embereit fütyülte ki, hanem a térség fideszes képviselőjét, Hadházy Sándort, aki mikrofonhoz jutva elkövette az este legnagyobb mellényúlását. Pedig ha csak annyit mondott volna, hogy ő sem támogatja a bánya megnyitását, ugyanúgy vastapsot kapott volna, ahogy az Extinction Rebellion aktivistái vagy a Pilis szakrális kisugárzásáról elmélkedő felszólalók, de Hadházy valamiért fontosnak tartotta, hogy egy másik szempontot is bedobjon:

„Önökkel vagyok, hangsúlyoznám. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy milliónyi ennél fontosabb problémával küzd ez a térség, ez pedig az, hogy Budapestről kiköltözött 300 ezer ember az agglomerációba, és ez a 300 ezer ember életteret akar magának, és csinált is. És ez sokkal nagyobb pusztítást okoz, mint egy bányanyitás vagy nem nyitás.”

A közönség, aminek soraiban nyilván sok betelepülő ült, hangosan fujolni és fütyülni kezdett. Hadházy helyzetén az sem segített, hogy látványosan rosszban van a tiltakozást vezető polgármesterrel, aki évekkel ezelőtt kilépett a Fideszből. A kormánypárti képviselő itt azzal támadta Gromon Istvánt, hogy a civilekkel összefogva akarja megoldani a helyzetet és nem kezdeményezte az önkormányzattal a bánya felszámolását. 

A legutolsóként a párbeszédes Tordai Bence szólalt fel, aki felkérte a teremben ülő fideszes országgyűlési képviselőt, hogy a parlamentben kormánypárti és ellenzéki összefogással kezdeményezzenek közös törvénymódosítást a hasonló bányanyitások ellen, ami még jobban összezavarta Hadházyt. Amikor Tordai leült mellé a mikrofonnal, hirtelen csak annyit tudott válaszolni, hogy nem tudja, miről van szó. 

Pilisvörösvár polgármestere leginkább attól tart, hogy a bányatulajdonos az eljárás szüneteltetésével csak meg akarja várni, hogy lemenjenek az önkormányzati választások, ami után a politika kevésbé lesz érzékeny a lakossági felháborodásra. Nem is akar belemenni abba a kérdésekbe, hogyan lehetne ellenőrizni a bánya működését, mert a legegyszerűbb megoldás, ha nincs bánya a város határában.

Most a beruházónak fél éve van, hogy újraindítsa az eljárást. Amikor ezt megteszi, meg kell jelennie a helyiek előtt, hogy bemutassa a részletes terveket, amiket egyelőre sem az érintett önkormányzatok, sem a hatóságok nem ismernek.