A FARC egyik korábbi vezetője újra fegyvert ragad

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Luciano Marín Arango, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű egykori gerillaszervezet Iván Márquez néven ismert második számú vezetője több egykori vezetővel együtt egy csütörtöki videofelvételen bejelentette, hogy ismét fegyvert ragadnak, és a fegyveres harc "újabb szakaszát" kezdik meg.

"Bejelentjük a világnak, hogy megkezdődött a második Marquetalia (a FARC születési helye) annak a világ összes népét megillető jognak az oltalma alatt, amelynek értelmében fegyvert ragadhatnak az elnyomás ellen" - jelentette ki Márquez a harci nevén a világhálóra feltöltött felvételen, amelyen mintegy húsz, felfegyverzett férfi és nő társaságában látható.

A felvételen látható többek között Seuxis Paucias Hernández, harci nevén Jesús Santrich, és Hernán Darío Velásquez (El Paisa), akik hónapokkal ezelőtt felhagytak a kolumbiai kormánnyal 2016 novemberében kötött megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítésével.

A FARC egykori második számú vezetője szerint azért ragadnak ismét fegyvert, hogy "folytassák a gerillaharcot, válaszul arra, hogy az állam elárulta a havannai békemegállapodást", és jelezte, hogy keresni fogják a szövetségre lépés lehetőségét a jelenleg is aktív Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) nevű gerillaszervezettel.

A több mint egy éve ismeretlen területen tartózkodó Márquez több alkalommal is bírálta azt, hogy a FARC a kormánnyal kötött egyezmény keretében beszolgáltatta a fegyvereket, amit hibának minősített.

Márquez szerint a 2016-os békemegállapodás óta számos társadalmi vezetőt és egykori gerillát gyilkoltak meg, és azt vetette az állam szemére, hogy nem tartja be a megállapodást. "Két év alatt a társadalmi mozgalom több mint 500 vezetőjét és 150 gerillát gyilkoltak meg az állam közönye és nemtörődömsége mellett" - mondta.

A kolumbiai katonai hírszerzés júniusi jelentése szerint a FARC több ezer egykori harcosa ragadott ismét fegyvert a békemegállapodás ellenére. A beszámoló szerint a fegyveres gerillák száma körülbelül 2300, ami ugrásszerű növekedés ahhoz a 300-hoz képest, amennyi az egyezmény megkötésekor volt. A jelentés szerint 31 "disszidens" FARC-csoport van, ezek kokacserje-termesztő régiókban és illegális aranybányászathoz köthető területeken tevékenykednek.

A megállapodás óta politikai párttá vált FARC szerint egykori harcosai a gazdasági lehetőségek hiánya miatt érzett frusztráció és a megbélyegzés, valamint az ellenük irányuló erőszak miatt fogtak ismét fegyvert.

A kormány és a FARC között 2016 novemberében kötött béke több évtizedes konfliktusnak vetett véget. A mintegy ötven évig tartó konfliktusban a hivatalos becslések szerint több mint 260 ezren haltak meg, 60 ezren sebesültek meg és 6,9 millióan menekültek el otthonukból a dél-amerikai országban. (MTI, BBC)

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.