Hová lett a por a Ryugu felszínéről? Ez a kérdés izgatja most az űrkutatókat, miután kielemezték a japán Hayabusa2 űrszonda apró felderítőrobotjának, a MASCOT-nak a felvételeit, amit a földközeli aszteroida felszínéről készített közvetlen közelről.

via Gfycat

A felvételek egyrészt nagyon érdekes dolgokat tártak fel a Ryugu eredetéről. A képek alapján az aszteroidát kétféle kőzet, egy csillogó és sima, illetve egy érdes felületű sötét alkotja, nagyjából egyenletes arányban elkeveredve. Ebből arra következtetnek, hogy a Ryugu egy nagy kozmikus karambolból született, amiben két, különböző kőzetekből felépülő égitest karambolozott. A Ryugu a szétszóródó porfelhőből keletkezhetett, ahogy a két eltérő kőzet szemcséit egybeterelte a gravitáció.

A kőzetek színének és fényvisszaverésének kiértékelése alapján a kutatók szerint a Ryugu részben szenes kondritokból, részben olivinből állhat. Előbbi nagyon gyakori összetevője volt azoknak a meteoroknak, amelyek a Föld kialakulásakor záporoztak a bolygóra. Ezeknek a kőzeteknek a korát 4,5 milliárd évesre becsülik. Az olivin szintén nagyon gyakori ásvány a Földön, de előfordul a Holdon, a Marson és a Naprendszerben keringő meteorokon is.

A legérdekesebb felfedezés azonban nem olyasvalami volt, ami látszott a képeken, hanem valami, ami nem látszott rajtuk. Por. A felvételek alapján a Ryugu sziklái teljesen pormentesek, pedig minden logika alapján pornak kéne borítaniuk ezeket a mikrometeorokkal való folyamatos ütközések miatt. "Az aszteroidának nagyon kicsi a gravitációja, mindössze hatvanadannyi, mint a Föld felszínén. Így a por vagy a sziklák mélyedéseiben tűnt el, vagy egyszerűen kiszökött az űrbe" - véli Ral Jaumann, a német űrügynökség kutatója. De hogy ez fizikailag hogy lehetséges egyáltalán, azt egyelőre még nem sikerült leírniuk.

Hamarosan talán többet is megtudunk erről, és a Ryugu őstörténetéről. A Hayabusa2 éppen visszafele tart a Földre, a tervek szerint decemberben érkezik, rakodóterében az aszteroida felszínéről vett kőzetmintákkal. (Via Popsci)