Magyarország biztonsága és határvédelme érdekében a kormány meghosszabbítja a Magyarország egész területére elrendelt tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet - az erről szóló kormányrendelet hamarosan olvasható a Magyar Közlönyben, tudatta a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

Ez az a válsághelyzet, amit 2016 elején vezetett be a kormány, és azóta félévente újabb félévvel meghosszabbítja, annak ellenére, hogy a válsághelyzet jogszabályilag kötött feltételei egyértelműen nem teljesülnek. 

Ilyen például ha a Magyarországra érkező menedékkérők száma

• egy hónap átlagában meghaladja a napi ötszázat;
• két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötvenet;
• egy hét átlagában a napi nyolcszázat;

vagy ha a tranzitzónákban tartózkodóké meghaladja az ezer, ezerötszáz vagy kétezer főt a havi, kétheti vagy heti adatok napi átlagában. 

Ennek ellenére viszont a kormány folyamatosan fenntartja a saját maga által kitalált válsághelyzetet. Mint a KTK közleményében írta, ezért többek között arra van szükség, mert „az illegális határátlépési kísérletek továbbra is folyamatosak, csak az idén már 7 ezren próbálkoztak. A balkáni útvonal nagyon aktív, Szerbiában már kritikus a helyzet a migránsok miatt, Bosznia-Hercegovinában is több ezren, Görögországban nagyjából 30 ezren vannak, és újabb tömegek érkeznek, akik a balkáni útvonalon akarnak Európa belsejébe jutni”. 

A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország saját erejéből 2015 óta összesen 504 milliárd forintot fordított a határvédelemre, és fenntartják, „hogy felháborító az, hogy a távozó Európai Bizottság a határvédelemre fordított kiadások alig több mint 1 %-t térítené meg Magyarország számára, miközben az Európa biztonságát veszélyeztető bevándorlászervező ngo-khoz meg öntik a pénzt. A magyar kormány az olasz kormánycsere miatt figyelemmel követi az Afrika és Olaszország közötti migrációs útvonal alakulását is, mert félő, hogy ha az új baloldali olasz kormány megnyitja a kikötőket, és akkor még súlyosabb migrációs válság lesz Európában.”

A bejelentésre közleményben reagált a Magyar Helsinki Bizottság is. Mint írják, ugyan indokolatlan és törvénysértő, ma mégis újabb fél évvel hosszabbította meg a kormány a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Ez rendkívüli jogrendet jelent a menekültügyben, rendészetben, de még a közbeszerzések terén is. A Magyar Helsinki Bizottság biztos abban, hogy a „válsághelyzet” visszavonása nem jelentene veszélyt az ország lakosságának. Mint ahogy abban is biztos, hogy az alapjogok önkényes felfüggesztése viszont veszélyt jelent a jogállamiságra és a polgárok szabadságára.

Bár kezdettől fogva, azaz 2016 márciusa óta nem állnak fenn a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” országos elrendelésének törvényi feltételei, a kormány újabb félévvel meghosszabbította a rendkívüli állapotot. Pedig nemhogy országosan nincsenek menekülttömegek, de semelyik hazai településen sem. Összesen legfeljebb 200 menedékkérő tartózkodik jelenleg az országban, túlnyomó többségüket a tranzitzónákban tartják fogva. 55–60%-uk gyerek.

Mint írják, a migrációs trendek egész Európában erősen csökkenő tendenciát mutatnak, és a 2015-ös csúcsév előtti időszakot idézik. Magyarországon a visszaesés egyenesen zuhanásszerű. 2015-ben még 177 ezren adtak be kérelmet (persze, ők is szinte kivétel nélkül tovább mentek nyugatra), 2016-ban 29 ezren (többségük az év első felében), de 2017-ben már csak 3390-en, 2018-ban 671-en és idén az első félévben 265-en. Ez kirívóan alacsony szám nem csak a többi uniós tagállamhoz viszonyítva, de a 2015 előtti hazai adatokhoz képest is. 

Korábban évi 2–5 ezer kérelmet adtak be nálunk, ami semmiféle „válságot” nem idézett elő az ország életében vagy az állam működésében. Civilizált, a genfi menekültügyi egyezményhez csatlakozott országokban vannak menekültek, az állam pedig működtet menekültügyi igazgatást és ellátást. Bár hazánk 30 éve csatlakozott a genfi egyezményhez, a kormánya 2015 óta mindent megtesz azért, hogy menekültek ne legyenek itt, és tisztességes menekültügyi rendszer se működhessék nálunk. Idén eddig mindössze 24 menekültet vagy oltalmazottat ismert el a menekültügyi hatóság. Kevesebbet, mint bármikor korábban.

Tehát se tömeg, se válság, se bevándorló. Csak néhány száz menekülő ember és irreguláris vándor.

A közlemény kitér arra is, hogy a menekülők „elhárításában” kulcsszerepet kap a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet jogintézménye”, amelyet 2015-ben alkotott meg és 2017-ben szigorított tovább a kormánytöbbség. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a menedékkérőkre vonatkozó különleges szabályokat fő szabályként alkalmazhassák a hatóságok.

A válsághelyzetben gyakorlatilag mindenkit tranzitzónákba zárnak. Emellett a határozatlan idejű fogvatartás ellen és a cudar körülmények miatt nem lehet bírósághoz fordulni. A rácsok közé zárt gyerekek nem jutnak rendes oktatáshoz, az egészségügyi ellátással is gondok vannak. Az ellátásra szorulókat, köztük terhes nőket bilincsbe verve fegyveres őrök kísérik kórházba, mintha veszélyes bűnözők volnának. 27 ember tranzitzónás éheztetését is a rendkívüli jogrend tette lehetővé.

A törvényellenesen fenntartott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” nem csak a menekülők távoltartására, megalázására és jogfosztására nyújt lehetőséget a kormánynak, de arra is, hogy a hatóságok megkerüljék a szigorú közbeszerzési és versenyszabályokat. A rendőrség például 2017-ben erre hivatkozva vásárolt több száz autót pályáztatás nélkül 15 milliárdért.

A Magyar Helsinki Bizottság kikérte az adatokat, pontosan miért rendelték el és tartják fenn a „válsághelyzetet”, de előbb tíz évre titkosították őket, majd közadatpertől szorongatva mégiscsak kiadták. Ebből aztán egyértelműen kiderült, hogy már 2016 márciusában sem teljesültek az elrendelés törvényi feltételei.

Mint a jogvédő szervezet írja, szerintük a kormány magatartása álságos. A nemrég elfogadott határigazgatási stratégiában például feketén-fehéren az szerepel, hogy „az elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók”. Márpedig tavaly mindent összevetve csak 5642 határrendészeti intézkedés történt Magyarországon. 11-szer kevesebb, mint 2017-ben, és 81-szer kevesebb, mint 2015-ben.

Már több nemzetközi szervezet hívta fel arra a figyelmet, hogy a „válsághelyzet” fenntartása indokolatlan. Legutóbb júliusban Felipe González Morales, az ENSZ különleges jelentéstevője szólította fel a kormányt, hogy vessen véget a „válsághelyzetnek”, és szüntesse be a hozzá kapcsolódó korlátozásokat.