Tisztázatlan eredetű algainvázió árasztotta el a Balatont a Keszthelyi-medence irányából augusztus vége felé - írja a balatontipp.hu. 

A lapot az augusztusi ünnepek után keresték meg többen is azzal, hogy az 1990-es éveket idéző módon bezöldült a tó víze, hígított spenótszínűvé változtatva a Balatont. A terjeszkedő algaszőnyeg a hónap végére Tihanyig jutott.

A Balatontipp az ügyben megkereste a Tihanyi Limnológiai Intézetet, ahol Vörös Lajos professzor megerősítette, hogy nagyon rég nem látott események zajlanak algafronton.

Hogy mennyire kemény a helyzet, azt Vörös azzal érzékeltette, hogy miközben az algák mennyiségét jellemző szám, az úgynevezett a-klorofill koncentráció az elmúlt 20 évben egyszer sem haladta meg a literenkénti 40 mikrogrammot, az intézet augusztus 26-án 100 mikrogrammot mért a Keszthelyi- és 66-ot a Szigligeti-öbölben.

Ilyen értékeket legutóbb huszonöt éve, 1994. nyarán mértek a tóban.

Vörös Lajos elemzése szerint a vadul terjedő zöld fitoplanktont ezúttal mindössze két faj keveréke alkotja: a fecskemoszat nevű páncélos ostoros alga teszi ki a biomassza 65 százalékát, míg a maradék 34 százalékot a fonalas cianobaktérium. A kutató szerint szerencse, hogy a fecskemoszat a domináns, mivel a WHO ajánlása szerint ha az a-klorofil koncentrációja meghaladja a 75 milligrammot literenként és az algák között a cianobaktériumok dominálnak, akkor nem ajánlott fürdeni a vízben. A magyar szabályozás ráadásul szigorúbb is ennél, a hazai szabályok szerint 50 milligramm per liter a határérték. A professzor szerint "közel jártunk a kritikus határhoz". Szerencse, hogy a fecskemoszat volt a domináns.

Na de miért virágzott ki így a Balaton? A kutató szerint maguk az algák biztosan a Balatonban fejlődtek ki ugyan, de az ehhez szükséges tápanyagok, vagyis a nitrogén és a foszfor a Zala vizével érkeztek. 

A mérések egyelőre annyit mutattak ki, hogy a folyóból a tóba jutó nitrogén és foszfor mennyisége július elején hirtelen és radikálisan a korábbi mennyiség duplájára ugrott.

A Limnológiai Intézetben azt még nem tudják, hogy pontosan mi történhetett a Zalában vagy a Kis-Balatonon, ami ezt az anomáliát okozta. Vörös professzor alant olvasható válaszából derült ki, hogy mennyire nincs épkézláb együttműködés a Balatonért és az azt tápláló természetes vizekért felelős állami szervek között:

"A megnövekedett mennyiség biztosan összefügg a tározórendszerben zajló, és sajnos ismeretlen biokémiai folyamatokkal. Mi a Balatonban végzünk méréseket. Pénzért hozzájuthatunk azokhoz az adatokhoz is, amiket a Vízügy napi rendszerességgel mér Fenékpusztánál a Zalán át a Balatonba érkező víz, illetve a foszfor és nitrogén mennyiségéről. Rendkívül fontos adatokról van szó, mert innen kapja a Balaton a befolyó vizek felét. Nagyon fontos lenne, hogy ezekkel az adatokkal dolgozni tudjunk, de ez sem lenne elegendő. Ha előre látni akarjuk, mire számíthatunk, és esetleg befolyásolni is szeretnénk a folyamatokat, akkor azt is tudnunk kellene, mi zajlik a Kis-Balatonban. "

Az utóbbit felügyelő Országos Vízügyi Főigazgatóság még nem reagált a Balatontipp napokkal korábban feltett kérdéseire.