Donald Trump szerdán határozottan állította, hogy július 25-i, az ukrán elnökkel, Volodomir Zelenszkijjel folytatott beszélgetésének a múlt héten közzétett leirata "szóról szóra, vesszőről vesszőre" hajszálpontos leirata a beszélgetésnek. Ezzel az állításával nem segített önmagán, különös tekintettel arra, hogy a múlt héten, mielőtt nyilvánosságra hozták, a Fehér Ház külön kiemelte, hogy a leirat nem szó szerinti. Az elnöki hivatal a "durva átirat" kifejezést használta, jelezve, hogy a beszélgetésről nem készült hangfelvétel, azt utólag három gyorsíró jegyzetei alapján rekonstruálták és szerkesztették.

Tehát korábban senki se állította, hogy a leirat pontos lenne, de most Trump ezt állítja. Ezzel viszont sikerült ráirányítania a figyelmet a dokumentum hitelességével kapcsolatban felmerült aggályokra. Amiből elég sok akad.

Kezdjük azzal, hogy a leiratban a beszélgetés két, a Trumppal szembeni vádak szempontjából kulcsfontosságú részén is háromszor is felbukkan egy, az ilyen átiratokban szokatlan jelölés: ... Az elnök telefonhívásait gyorsírók - általában legalább hárman - jegyzetelik. Ők, ha valamit nem hallanak, azt [inaudible], vagyis [nem hallható] jelöléssel jelzik. Ha valami azért marad ki a leiratból, mert nem értették - mondjuk mert az élő beszédben zavaros volt a gondolatmenet -, vagy mert csak ismétel valamit, ami már elhangzott és le lett jegyezve, azt nagygondolatjellel jelölik. A ... tehát szokatlan jelölés, ami arra utalhat, hogy a leiratból kihagytak valamit. 

A leiratban három helyen szerepel ... 

• abban a részben, amiben Trump a Demokrata Párt feltört szervereit eredetileg vizsgáló Crowdstrike kiberbiztonsági céget említi: "Szeretném, ha kiderítené, hogy mi volt ez az egész szitu Ukrajnával. Azt mondják a Crowdstrike ... Gongolom maguknak is megvannak a maguk gazdag emberei ... A szerver, azt mondják, Ukrajnában van";

illetve nem sokkal később, amikor a Joe Biden elleni vizsgálatról van szó: 

• "Biden még hencegett is vele, hogy leállította a nyomozást, így ha ezt kivizsgálná ... Ez szörnyen hangzik".

Arra, hogy itt valami lényegi dolgot törölhettek, más jelek is utalnak. A Fehér Ház ezidáig határozottan állította, hogy a telefonbeszélgetés fél órán át tartott. Ehhez képest, amikor Maine független szenátora, Angus King felolvastatta két gyakornokával a leiratot, és lemérte a beszélgetés hosszát, az mindössze 10 perc 40 másodpercig tartott, vagyis csaknem húsz percel rövidebb ideig, mint állítják.

A Post összevetette a leiratott Trump két, korábbi beszélgetésének nyilvánosságra került leiratával:

• az ausztrál miniszterelnökkel 2017-ben folytatott, 24 perces beszélgetésének leirata kb. 3200 szó, vagyis a két angol anyanyelvű, tolmács nélkül tárgyaló államférfi percenként átlag 133 szót beszélt;
• Trump és a mexikói elnök, Enrique Peña Nieto szintén 2017-es, 53 perc hosszú beszélgetésének leirata kb. 5500 szavas, vagyis a két államférfi percenként átlag 102 szavas sebességgel beszélt úgy, hogy tolmácsolni kellett köztük.

A Zelenszkijjel folytatott, elvileg fél órás beszélgetés leirata kevesebb mint 2000 szó, vagyis ez alapján Trump és Zelenszkij percenként csupán 65 szót ejtett ki a száján. A Post megjegyzi, hogy a leirat alapján nem világos, hogy a beszélgetés tolmácsolt volt-e, és ha igen, akkor szinkrontolmács fordított-e, vagy a tolmács előbb megvárta, hogy az éppen beszélő befejezze a mondandóját, és csak utána fordított. Ez utóbbi nagyban befolyásolná a beszélgetés tempóját, de nem feltétlenül magyarázza, hogy hogyan nyúlhat fél órára egy tíz perc alatt lefolytatható beszélgetés.

Akadnak még más furcsaságok is, például a leirat technikai jelöléseinél. Normál esetben egy ilyen leiratot iktatószámmal iktatnak, de ezen nincs iktatószám. Ahogy az sincs jelölve, hogy a leiratot köröztették az illetékesek - a szakterület szakértői, nemzetbiztonsági tanácsadók, stb - körében. Van viszont rajta minősítés, ami szintén szokatlan, azt ugyanis nem a gyorsírók, és nem a leiratra szokták rakni. "Hát, ez nem a normál eljárásban készült, gondoltam" - értékelte mindezt a Washington Postnak egy volt kormánytisztviselő, aki munkakörében rendszeresen kezelt ilyen leiratokat, ezért ezt furának is találta.

További gyanús körülmény, hogy a telefonbeszélgetés tartalmát aggodalomra okot adónak találó, és arról bejelentést tevő whistleblower a bejelentésében arról ír, hogy tudomása szerint van "szószerinti leirat" is a beszélgetésről, amit viszont a Fehér Ház vezető tisztségviselői egy szigorúan bizalmas iratok kezelésére hivatott rendszerben próbáltak elsüllyeszteni, ahogy minden más, a beszélgetésről készült kéziratos jegyzetet is, mert "értették az elhangzottak súlyát". A Postnak nyilatkozó egykori kormánytisztviselő szerint kizárt, hogy a közzétett leirat az, amit a gyorsírók rögzítettek. (Via The Washington Post)