Piti ügyekért is százezres bírságokkal fenyegetnek a kerületi önkormányzatok

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

  • Galambetetéstől a gördeszkázáson át az utcai alkoholfogyasztásig sok mindenért akár százezrekre is bírságolhatnak a budapesti önkormányzatok. 
  • Ezek a szabályok sokszor pont a legszegényebb embereket sújtják, akiket közben válogatott módszerekkel próbálnak kiszorítani a szociális lakásokból és a segélyekből. 
  • Az Utcajogász Egyesület végignézte a budapesti kerületek lakhatási, szociális és közösségi együttélésre vonatkozó rendeleteit. 

Tudta, hogy ha Újpesten ételmaradékot tesz ki közterületre, 200 ezer forintra bírságolhatja az önkormányzat? És hogy ugyanennyit kaphat, ha Józsefvárosban galambot etet? Az 5. kerület az Egyetem téri gördeszkásokat bünteti ugyanennyivel, igaz, a tiltott zöldterületen labdázók megússzák 150 ezerrel. 

A budapesti önkormányzatok nem mennek a szomszédba, ha aránytalanul nagy bírságokkal kell fenyegetni a kisebb, köztisztasági szabálysértéseket elkövető lakosokat. A 11. kerületben például vigyázni kell, nehogy elszaladjon a kutya a társasház lépcsőházában, mert ha felügyelet nélkül marad, 150 ezerre is büntethetik a gazdáját. 

A lakhatási szegénységgel foglalkozó Utcajogász egyesület végigelemezte a 23 budapesti kerület lakhatási, szociális és közösségi együttélésre vonatkozó rendeleteit, mivel ezek közvetlenül érintik a szegénységben élő fővárosiakat. Az egyesület munkatársai átnézték, világosak-e a szabályok, sértenek-e alapjogokat, és mennyire érzékenyek szociálisan. A teljes anyagot itt lehet elolvasni, most összefoglalunk néhány érdekesebb részletet. 

Nem takarítjuk rendszeresen a vécét? Bajok lesznek 

A cikk elején idézett példák az önkormányzatok közösségi együttélési szabályai közé tartoznak. Az Utcajogász szerint gyakori, hogy a kerületek ilyen eszközökkel büntetik a szegénységben élőket, pedig ezek sokszor a jogállamiság alapvető garanciáinak sem felelnek meg. Ez azt jelenti, hogy olyan magatartásokat büntetnek, amiket már szabályoz valamilyen magasabb rendű törvény vagy kormányrendelet. 

Az egyik klasszikus példa a közterületen való alkoholfogyasztás, amit a kerületek összevissza szabályoznak: lehet, hogy az egyik sarkon még szabad inni, pár lépéssel odébb viszont már nem. Hat kerületben még bírságot is kiszabhatnak, pedig szabálysértési ügyekben elvileg nincs is joguk szankcionálni.

Ennek ellenére 

Józsefvárosban és Zuglóban 200 ezer forintra büntethetik a bolti alkalmazottat, ha az üzlet bejáratának ötméteres körzetében issza meg egy vásárló az odabent vásárolt alkoholt.Pedig egy bolti eladónak nyilván nincs joga az utcán rendre utasítani az embereket. Hasonló a helyzet Kőbányán is, bár ott csak a bolt üzemeltetője büntethető, és tízméteres határt szabtak meg. 

Néhány önkormányzat a közterületi életvitelszerű tartózkodást bünteti különös mószerekkel. Az 5. kerületben 150 ezer forintos közigazgatási bírságot vagy 50 ezer forintos helyszíni bírságot kaphat, aki „zöldterületen közegészségügyi veszélyeztetést is okozó ideiglenes szálláshelyet létesít”. 

Az önkormányzatok szeretnek köztisztasággal kapcsolatos szabályokat is hozni, pedig ezek a feladatok nagyrészt a fővárosi önkormányzathoz tartoznak. Ez sem fogja vissza a 17. kerületet, 

ahol 50-200 ezer forint büntetést kaphat, aki válogat az utcai szelektív kukából.Óbudán mindenki köteles kiirtani a gyomot az ingatlanjában, Kőbányán pedig a homlokzatot és a kerítést is tisztán kell tartani. 

A közösségi együttélési szabályok varázsszóként működnek akkor is, amikor el kell dönteni, kik jogosultak segélyekre, és kik nem. Józsefváros számít a téma élharcosának, ahol sem hátralékkiegyenlítő támogatást, sem más rendkívüli támogatást nem kaphatnak azok, akik

  • nem tartják be a közösségi együttélési szabályokat,
  • rendezetlenül tartják a lakókörnyezetüket, 
  • nem tesznek eleget a gyerek tankötelezettségének (ideértve az óvodát is).

A rendezett lakókörnyezetet pontosabban is meghatározzák: ide tartoznak a megfelelő bútorok és berendezési tárgyak, a folyamatos takarítás, valamint a fürdőszoba és a vécé rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása. 

Kiket szorítsunk ki a szociális lakásokból? A szociálisan rászorulókat! 

Az Utcajogásznál azt is végignézték, milyen szociális támogatásokat biztosítanak a kerületek a lakosaiknak. 2017-ben Budapesten összesen 4,3 milliárd forintot költöttek szociális juttatásokra, ami lakosonként 2561 forintot jelent.

Ezen belül az 5. kerület költötte a legtöbbet (520,6 millió), pedig itt a második legalacsonyabb a lakosságszám. A legkevesebbet a 16., a 20. és a 22. kerületben fordították szociális célokra. 

Az önkormányzatok viszonylag szabadon dönthetnek arról, milyen jogcímen támogatják az embereket. Mindenhol elérhető például lakásfenntartási támogatás, de ez általában olyan alacsony, hogy szinte semmire sem elég: az 5., a 7., a 9. és a 17. kerületben például havi háromezer forint körül van. Igaz, a Belvárosban ezen felül 10-17 ezer forintos fűtési támogatás is jár.

Vannak önkormányzatok, ahol pont a nehéz körülmények között élőket szorítják ki az ellátásokból. Óbudán rendeletet hoztak arról, hogy nem minősül rendkívüli élethelyzetnek, ha valakinek állandó veszélyben van a létfenntartása. Erzsébetvárosban pedig nem jár adósságkezelési szolgáltatás annak, akinek a lakásfenntartási költsége meghaladja a háztartás havi jövedelmének 60 százalékát. 

Tehát annak nem segítenek kezelni a hátralékait, aki a legtöbbet költi lakhatásra.Az önkormányzatok sokszor a szociális bérlakások jogosultsági szabályait is úgy alakítják, hogy a rászorulók egy része ne költözhessen ilyenbe. A legtöbb kerületben 28500 forintos jövedelemhatárt húztak meg, efölött senki sem kaphat bérlakást. Egyedül Józsefvárosban nincs jövedelemhatár, Zuglóban pedig a magasabb jövedelem nem számít kizáró oknak. 

Gyakran vagyoni feltételeket is szabnak, ami alapvetően érthető, de nem mindig indokolt. Például attól, hogy valakinek tulajdonrésze van egy ingatlanban, akár egy termőföldben, még lehet rászoruló, és szüksége lehet szociális bérlakásra. De még akkor is ez a helyzet, ha valakinek beköltözhető ingatlanja van vidéken, hiszen sokan pont azért költöznek Budapestre, hogy munkát találjanak, piaci alapon viszont nem tudnának lakást bérelni. 

Az egyesület talált alaptörvény-ellenesnek tűnő szabályokat is. Például 

  • a 8. kerületben nem kaphat szociális bérlakást, aki előzetes letartóztatásban van,
  • a 9.-ben pedig az, aki perben áll az önkormányzattal. 

Az első az Utcajogász szerint azért problémás, mert nem tartja tiszteletben az ártatlanság vélelmét, a második pedig azért, mert visszaélésekre ad lehetőséget. Az önkormányzat például megteheti, hogy jogellenesen felbont egy lakásszerződést, és ha a lakó perelni kezd, biztosan nem kötnek vele újat.

Ráadásul a lakásrendeletek néhány kerületben olyan gyakran változnak, hogy szinte lehetetlen követni a fejleményeket. A 8. kerületben 2010 óta huszonnégyszer nyúltak bele a szabályokba, Ferencvárosban pedig 2006 óta harmincnyolcszor, ami az Utcajogász szerint alkalmazhatatlanná teszi a rendeleteket. 

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végig
Eddig összegyűlt: 0,2 millió Forint

Egész évben sokan támogattátok a szerkesztőséget, a ti segítségetek nélkül a 444 nem tudna stabilan működni. Most év végéig még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezt a pénzt az újság bővítésére fordítanánk, például abban is segítene, hogy januártól két új riporterrel kezdjük az évet. Segíts, hogy a 444 bővülni tudjon!

Támogasd a 444 szerkesztőségét!
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.