Otthon maradt családtagjaik sorsának rosszra fordulásával zsarolják a kínai hatóságok az országból már elmenekült, a szabad világban a kínai muszlim kisebbség érdekében felszólaló ujgurokat a kínai hatóságok, írja a Guardian. A lap beszámolója Abdujelil Emet történetével kezdődik. A Németországban élő ujgur férfi két nappal azután kapott hívást Kínából, hogy nézőként részt vett a német parlament egy ülésén, ahol az emberi jogok kérdése volt a téma.

A vonal túlvégén nővére volt, akivel már három éve nem tudott beszélni. De a hívás nem volt jó hangulatú. Nővére nem önszántából, hanem a kínai nemzetbiztonság utasítására hívta fel Emetet, a hívás célja egyértelműen a megfélemlítés, Emet elhallgattatása volt.

Emet nővére a kínai kommunista párt dicsőítésével kezdte a beszélgetést, állítván, hogy milyen sokat javult az élete a párt iránymutatásainak köszönhetően. Majd tájékoztatta Emetet, hogy harmadik testvérük egy éve meghalt.

Emetnek az egész hívás gyanús volt, már csak azért is, mert a családja nem is tudta németországi telefonszámát. Elmondása szerint a beszélgetés során végig hallotta, hogy a háttérben folyamatosan sutyorog valaki a nővérének. Ezért ő kérte, hogy adják át a kagylót annak, aki a háttérben suttog. Pár pillanat múlva egy kínai tiszt vette a kezébe a telefont, de nem volt hajlandó azonosítani magát. Miután lelepleződött a dolog, Emet nővére is összeomlott, sírva könyörgött a férfinak, hogy hagyjon fel az aktivizmussal. Majd újra a magát azonosítani nem hajlandó kínai tiszt vette át a telefont, és közölte Emettel, hogy "maga ugyan a tengerentúlon él, de miközben Németországban aktivistáskodik, gondoljon a családjára. Gondoljon a biztonságukra".

A Guardian szerint Emet története nem egyedi. Több mint két tucatnyi ujgur aktivistával beszélgetve arra jutottak, hogy az ilyen fenyegetés egyáltalán nem kivételes, Németországban, Finnországban, Svédországban, Hollandiában és Franciaországban élő ujgurok is hasonló hívásokra panaszkodtak.

Kína évek óta terrorkampányt folytat az ujgurok ellen, idén már az ENSZ jelentése szerint több mint egymillió, más becslések szerint csaknem hárommillió ujgurt tartanak elzárva internáló táborokban. (Via The Guardian)