Beadta a derekát a kormány az Eurostatnak, az MNB alapítványait is a kormányzati szektorhoz számolják

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Miután a magyar hatóságok hosszú viták után mégis átsorolták az MNB alapítványait és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget a kormányzati szektorba, az Eurostat is visszavonta a magyar statisztikai adatok minősítésével kapcsolatban megfogalmazott fenntartásait, írja az Eurostat közleménye alapján a Portfolio.

A gazdasági lap emlékeztet, hogy a magyar kormány és a magyar hatóságok eddig vitatták az Eurostat érvelését, miszerint ezek az egységek a kormányzati szektor részét képezik, hiszen ezzel nőtt volna az adósságráta, ahogy ez most meg is történt. Az MNB-alapítványok ügye már legalább 3 éve tart, az Eurostat szakértői 2016 októberében jelezték először, hogy a jegybank bizonyos tevékenységeit is vizsgálják, mivel az MNB azt a kormány nevében végezte.

Megjegyzik, hogy a költségvetési hiányra nézve is negatív hatása volt a megállapodásnak, mivel 2015-ben és 2016-ban 0,1 százalékponttal, 2017-ben 0,2 százalékponttal emelkedett a hiány. Ugyanakkor az átsorolások negatív hatása ellenére az adósságráta csökkenő pályája nem változott. Ráadásul a 2018-as végleges adósságadat kisebb lett az áprilisban közöltnél: 70,8% helyett 70,2%. (Portfolio)

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót