A legtöbb magyar akkor érezné kényelmetlenül magát, ha egy transznemű vezetné az országot

érdekes adat
2019 október 26., 06:01

Négy év után az Európai Bizottság újra felmérte, hogyan alakul tagállamonként az egyes csoportok elfogadottsága / elutasítottsága a közéletben, a munkahelyeken vagy a családokban. A héten publikált EuroBarometer-felmérés adatait idén májusban vették fel az Európai Unió 28 tagállamában személyes interjúkkal. Magyarországon összesen 1027 embert kérdeztek meg egy személyes interjú keretében. 

Nálunk a válaszadók a romákkal szembeni diszkriminációt tartották a legelterjedtebbnek: az európai átlaghoz (61 százalék) képest Magyarországon 72 százalék látta úgy, hogy a roma származása miatt gyakran ér valakit hátrányos megkülönböztetés. De az etnikai hovatartozás esetében a magyarok már kevésbé látták elterjedtnek a hátrányos megkülönböztetést, mint az európai átlag. És ha a bőrszínre kérdeztek rá, majdnem azonos érzéket mutatott az EU-átlaghoz képest (59-58 százalék).

photo_camera Fotó: Európai Bizottság

Amíg az uniós átlag szerint a válaszadók több mint fele (53 százalék) látta úgy, hogy elterjedt a szexuális beállítottság miatti hátrányos megkülönböztetés, Magyarországon csak 46 százalék mondta ezt. Mellette 42 százalék mondta azt, hogy ritkán azért előfordul.

Ki vezesse az országot?

A magyarok abban nem különböznek a többi uniós tagállam lakóitól, hogy leginkább azzal tudnának kibékülni, ha egy nőt választanának meg az adott ország legmagasabb politikai pozíciójába. Míg az EU-ban átlagosan 88 százalék érezné kényelmesen magát egy női vezetővel, nálunk ez 81 százalék. Eközben nálunk mégis kétszer annyian (6 százalék) mondták azt, hogy kényelmetlenül éreznék magukat, ha egy nő vezetné az országot. Tény, hogy nálunk erre pár száz éve nem volt példa. 

Egy fiatal vezetőt a magyarok pont annyira tudnának elfogadni, mint egy időset (70-70 százalék), miközben a többi tagállamban ez az arány egy kicsivel a fiatalabb javára billen (78-75). Ugyanakkor Magyarországon lényegesen kevesebben fogadnának el egy fogyatékossággal élő vezetőt, mint az uniós átlag. Nálunk csak 52 százalék mondta azt, hogy kényelmesen érezné magát, szemben a 77 százalékkal. Egy fogyatékkal élő vezetőt leginkább Hollandiában (91 százalék), az Egyesült Királyságban (90 százalék) és Svédországban (89 százalék) tudnának elképzelni. Mi ezzel az aránnyal a románokkal (49 százalék) és a litvánokkal (53 százalék) állunk a lista végén. 

photo_camera Fotó: Európai Bizottság

Ha politikai vezetőről van szó, akkor Magyarországon az is nagyon számít, hogy a bőrszíne ne térjen el a népesség többségétől. Miközben nálunk 26 százalék kifejezetten kényelmetlenül érezné magát, ha másmilyen bőrszínű lenne a vezető, 27 százalék csak mérsékelten érezné magát kényelmesen és 42 százalék mondta, hogy nem zavarná. Ehhez képest átlagban az EU-ban 72 százalék kényelmesen ellenne egy ilyen helyzettel, és csak 12 százalék mondta azt, hogy kényelmetlenül érintené. Nálunk már csak a bolgároknál alacsonyabb az elfogadási arány, ott csak 38 százalék mondta, hogy kényelmesen ellenne egy eltérő bőrszínű vezetővel, míg Hollandiában vagy az Egyesült Királyságban ez az arány 90 százalék fölötti.

Átlagosan az EU polgárainak majdnem kétharmada (65 százalék) tudná elfogadni, ha a többségtől eltérő etnikai csoportból válasszanak meg valakit a legmagasabb politikai pozícióra. Ugyanakkor az egyes országok között nagy eltérés tapasztalható. Amíg az Egyesült Királyságban (88 százalék), Hollandiában (85 százalék) vagy Írországban, Spanyolországban és Svédországban (mid 80 százalék) a nagy többség elfogadná, addig Csehországban (40 százalék), Bulgáriában (42 százalék) vagy Magyarországon (43 százalék) jóval kisebb ez az arány.

Az adatokból kiderül az is, hogy a legtöbb magyar akkor érezné kényelmetlenül magát, ha egy transznemű vezetné az országot,de magas az elutasítottsága az interszexuálisoknak (41 százalék), valamint a melegeknek, leszbikusoknak és biszexuálisoknak is (40 százalék). 

Ha pedig egy roma lenne Magyarország vezetője, az a válaszadók 32 százalékát érintené kényelmetlenül, 23 százalék csak mérsékelten érezné magát kényelmesen, de 40 százalék kényelmesen ellenne vele.

Munkahelyi kényelem

De rákérdeztek arra is, hogy a napi munkahelyi kapcsolatokat mennyire befolyásolja a másik bőrszíne. Átlagban tízből nyolc válaszadó (79 százalék) semmilyen kényelmetlenséget nem érezne, ha egy feketével kellene dolgoznia, további 9 százaléknak csak mérsékelten lenne kényelmetlen, és csak 7 százalék mondta azt, hogy kellemetlenséget okozna neki. Persze itt is nagy eltérések mutatkoznak az egyes országokra lebontva: 

  • Hollandiában 96 százalék nem foglalkozna a munkatársa bőrszínével, de ez az arány a briteknél és a svédeknél is 95 százalék. 
  • Ugyanakkor ez kelet felé haladva egyre csökken: Magyarországon csak 46 százalékot nem zavarna, ha fekete lenne a munkatársa, Bulgáriában 48 százalékot, de ez az arány még Ausztriában is csak 57 százalék.
photo_camera Mennyire érezné kényelmesen magát, ha egyik munkahelyi kollégája, akivel napi kapcsolata van, az egyik csoport valamelyikéhez tartozna? Fotó: Európai BIzottság

Arányaiban az uniós és a magyar adatok abban hasonlítanak egymásra, hogy a legtöbben egy fiatal, fehér, keresztény munkatárs mellett éreznék kényelmesen magukat. De az is látszik, hogy a magyarok közül többen tudnának elfogadni egy zsidó (70 százalék) vagy egy roma (50 százalék) kollégát, mint egy muszlimot (37 százalék).  A muszlimok elutasítottsága egyébként nálunk kétszer akkora (34 százalék), mint a többi tagállamban (13 százalék). 

A felmérés egy másik kérdéséből pedig az derült ki, hogy ha egy állásinterjún két egyenlő végzettséggel és képességekkel rendelkező személy közül kellene dönteni, akkor a legtöbben a roma származást tekintenék hátránynak (55 százalék), míg itt az uniós átlag csak 38 százalék. 

A kutatás alapján a magyar munkahelyeken a szexuális kisebbségekhez tartozók elutasítottsága a legnagyobb: 37 százalék kifejezetten kényelmetlenül érezné magát, ha egy transzneművel kellene dolgoznia, ahogy az interszexuálisok elutasítottsága is magas (35 százalék), de 33 százalék meleg, leszbikus vagy biszexuális munkatársat sem szeretne. 

Kivel járjon a gyerek?

Mennyire érezné kényelmesen magát, ha a gyereke olyannal lenne kapcsolatban, aki valamelyik csoporthoz tartozik?
photo_camera Mennyire érezné kényelmesen magát, ha a gyereke olyannal lenne kapcsolatban, aki egyik csoport valamelyikéhez tartozna ? Fotó: Európai Bizottság

Magyarországon (26 százalék), Bulgáriában (15 százalék) és Szlovákiában a legalacsonyabb azoknak az aránya, akiket nem zavarna, ha a gyereküknek egy feketével lenne szerelmi kapcsolata. És Bulgária volt az egyetlen olyan ország, ahol a válaszadók több mint fele (63 százalék) mondta azt, hogy kifejezetten rosszul érezné magát, ha a gyereke egy feketével jönne össze. Ugyanakkor nálunk, a szlovákoknál, a cseheknél és a litvánoknál is ez volt a leggyakoribb válasz. Magyarországon azzal is csak 27 százalék lenne el kényelmesen, ha a gyereke egy romával jönne össze, egy muszlim esetében ez pedig csak 23 százalék. 

Az is megfigyelhető, hogy ha a gyerekükről volt szó, az azonos nemű kapcsolatok elutasítottsága a magyaroknál ( 57 százalék) kétszer akkora, mint a többi tagállamban átlagosan (27 százalék). Vagyis ennyien éreznék kényelmetlenül magukat.