Az elmúlt 10 évben alig nőtt a magyar erdők területe, az Agrárminisztérium most nekiugrana a fásításnak
Az Agrárminisztérium hétfőn közölte, hogy elindult az Országfásítási Program, aminek keretében a tervek szerint az állami erdőgazdaságok saját területeiken több mint 550 hektár új erdőt telepítenek, ehhez kétmillió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot használnak fel.
Van hova fejlődni
Az Eurostat 2015-ös adatai szerint Magyarország területének csak 25,5 százalékát fedik erdők, ami jelentősen elmarad 41,7 százalékos uniós átlagtól. Igaz, a hazai erdősültség a trianoni területvesztés miatt száz éve 26 százalékról, 12 százalékra csökkent. De az erdősítés az utóbbi időszakban lelassult: a KSH adatai szerint 2008 óta a hazai erdőterület nagysága csak 1,4 százalékkal nőtt. Ráadásul 2017 és 2018 között még csökkent is 2000 hektárral. És az erdeink legnagyobb részét a tájidegen akácosok teszik ki. Szóval tényleg van min javítani.
Ráadásul a hazai erdészetekben még mindig messze a vágásos üzemmód a legelterjedtebb, vagyis, amikor egybefüggő területeken egyszerre vágják ki a fákat, ami a klímaváltozás erősödésével különösen nagy megterhelés jelent az erdőknek. Ezzel szemben az örökerdő (szálaló) üzemmódnál csak foltokban vágnak ki fákat. Hogy a kettő között mekkora a különbség, azt tavasszal videóban is bemutattuk:
Elöregedett gyümölcsösök helyett erdők
A minisztérium mostani tervei szerint a mintaprogramba 86 település csatlakozik be. Nagy István agrárminiszter elmondása szerint a Vidékfejlesztési Program módosításában az erdőtelepítési támogatásokat 80-130 százalékkal növelték meg, ezekre a forrásokra magán földtulajdonosok és az önkormányzatok egyaránt pályázhatnak. Az elhagyott honvédségi, valamint barnamezős területek, illetve az elöregedett gyümölcsösök helyett is ajánlják a fásítást.
A minisztérium közleménye szerint jelenleg Magyarországon az egyetlen szénelnyelő ágazat az erdőgazdálkodás. A hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxid egyenértéknek megfelelő üvegházhatású gázt kötnek meg, ami jelenleg az országos kibocsátás 7-8 százalékát ellensúlyozza. A faanyag energetikai célú hasznosítása további mintegy 5 millió tonna fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátását váltja ki. A becslések szerint az állami erdőgazdaságok által ültetett új erdők egy évtized múlva évente további mintegy 8000 tonna szén-dioxidot kötnek majd meg, így segítve, hogy tisztább legyen a levegő.