Átszabná a kormány a saját maga által létrehozott közigazgatási rendszert, írja a hvg.hu a birtokába került, egyelőre nem nyilvános előterjesztésre hivatkozva. A lap szerint ez a kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szól, de érintené az adóhivatal, a rendőrség, a bíróságok és az önkormányzatok munkáját is. 

Ha nem tetszik valami, menj bíróságra 

A javaslat először is csökkentené a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatait, valamint megvágná az itt dolgozó kormánytisztivselők számát is. Bizonyos feladatokat átvezetnének a szakmai szervezetekhez, kamarákhoz, anyakönyvvezetőkhöz, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Másokat pedig egyszerűen törölnének: megszűnne több engedélyezési eljárás, és több esetben, például egyéni vállalkozóknál elég lenne az egyszerű bejelentés is. 

A megyei kormányhivatalok tehermentesítése érdekében

szűkítenék a fellebbezés lehetőségét is.Jelenleg ezeknél a szerveknél lehet megtámadni a kormányhivatalok és járási hivatalok által hozott hatósági döntéseket. Jövő márciustól ezt teljesen megszüntetnék, vagyis rögtön bírósághoz kellene fordulniuk azoknak, akik nem akarják annyiban hagyni az ügyükben született döntést. Az anyag szerint ez visszatartaná „a notórius fellebbezőket”, más kérdés, hogy pert indítani sokkal bonyolultabb, és általában költségesebb dolog, mint beadni egy fellebbezést. 

Visszaadnák a kisebb szabálysértéseket a rendőrségnek

Az előterjesztés szerint a kormányhivataloknak most túl sok tevékenységet és intézményt kell évente ellenőrizniük, akkor is, ha tudható, hogy semmilyen változás nem történt. Ezt tetézik a bejelentések alapján vagy hivatalból induló vizsgálatok. 

Ezért megszüntetnének bizonyos ellenőrzéseket, például az engedélyezési eljárásoknál csak indokolt esetben vizsgálódnának, ha tudomásukra jut valamilyen szabálytalanság. Más esetekben ritkítanák a kötelező ellenőrzéseket, kivéve például a gyermekvédelemben, ahol maradna a szoros felügyelet. 

Visszaadnák a rendőrségnek az általános szabálysértési feladatok elvégzését is, amiket 2012-ben irányítottak a kormányhivatalokhoz. A Belügyminisztérium azonban ellenzi a tervet, mivel így a létszámhiánnyal küzdő rendőrségnek kellene eljárnia olyan ügyekben, amikor valaki mondjuk nem járatja óvodába a gyerekét. 

Túl sok a felesleges kártya

Felülvizsgálnák azt is, hogy „miért és meddig szükséges önállóan megtartani” a különböző igazolványokat. „Az e-személyi igazolvány 2016. január 1-jei bevezetése óta három év telt el, ugyanakkor változatlanul önálló kártyaformátumban létezik a lakcímkártya, az adókártya és a TAJ-kártya” – írják, és azt javasolják, hogy szüntessék meg az e-személyivel kiváltható igazolványokat, köztük a vállalkozói igazolványt vagy a diákigazolványt. 

Ehhez viszont további informatikai fejlesztéseket is javasolnak, például az e-személyi igazolvány olvasására alkalmas kártyaolvasóval kellen ellátni állami intézményeket. 

Az előterjesztés elismeri, hogy hiába egységesítették a szervezetet, és bővítették a feladatait, az informatikában ez nem sikerült, így „számos területen a 2011 előtti, ágazatonként, sőt egyes területeken még azon belül is elkülönülő szigetszerű működés maradt fent”. Ez például azt jelenti, hogy az állami hivatalok sokszor feleslegesen levelezgetnek egymással vagy az ügyfelekkel. 

„Dokumentumokat kérnek be az állampolgároktól, egy másik szervtől, sőt, van, hogy a kormányhivatalon belüli, másik szervezeti egységtől, amit maguk is kinyerhetnének az állami rendszerekből” - írják. Ráadásul ezeket az adatokat sokszor nem tudják lementeni a hivatalnokok, mert a különböző informatikai rendszerek nem kompatibilisek egymással. Ezért azt javasolják, hogy a hatóságok számára közvetlenül tegyék hozzáférhetővé a szükséges nyilvántartásokat. 

Az ezeroldalas előterjesztés további javaslatokat is tartalmaz, a hvg.hu azt ígéri, ezeket is bemutatja majd.