Még a visegrádi országok átlagától is elmaradnak a magyar egészségügy eredményei, állapította meg az Európai Bizottság a 28 uniós tagállam, illetve Norvégia és Izland egészségügyi rendszerének mélyreható, országspecifikus elemzése alapján. A Napi.hu beszámolója szerint a Bizottság ugyan arra jutott, hogy 2000 óta javulás tapasztalható a magyar egészségügyben, az eredmények még mindig elmaradnak a legtöbb uniós országétól, de még a Magyarországgal azonos alapról induló Csehországétól, Lengyelországétól és Szlovákiáétól is.

A jelentés is kiemeli a magyar egészségügy egyik rákfenéjét, a túlzott kórházközpontúságot - de ha nem volna annyi kórház, akkor nem lenne annyi kórházigazgató sem.

A jelentés szerint az erősen központosított magyar egészségügyi rendszerben korlátozottabb az ellátás, mint az európai átlagban. "Az egészségügyi ágazat krónikusan alulfinanszírozott, és úgy tűnik, az egészségügy nem kiemelt prioritás, amint azt az egészségügyi közkiadások viszonylag alacsony részaránya is mutatja" - írják, kiemelve, hogy Magyarországon az állam csak az egészségügyi kiadások kétharmadát fedezi, szemben az uniós átlag 79 százalékkal, így a magyar pácienseknek saját zsebből jóval nagyobb arányban (27 százalék) kell azt kiegészíteniük, mint az uniós átlag 16 százalék. A közvetlen lakossági hozzájárulás majdnem felét gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre költik, amely arány az egyik legmagasabb az EU-ban.

A Bizottság szerint további reformokra volna szükség, elsősorban az alapellátás és a megelőzés fejlesztésére - ezek egyike sem kórházközpontú feladat.

A jelentés persze pozitívumokat is felvillant, a várható élettartam például jelentősen javult 2000 óta, de még így is öt évvel elmarad az uniós átlagtól: 76 év, szemben az eu-átlag 81 évvel. A születéskor várható élettartam persze csalóka statisztika, amit jól mutat, hogy Magyarországon a nők várható élettartama hét évvel hosszabb a férfiakénál, és a várható élettartamot nagyban befolyásolja a képzettség is:

a legmagasabb végzettségű 30 éves férfiak várható élettartama 12 évvel haladja meg a legalacsonyabb végzettségűekét.

A jelentés nagyon lesújtó képet nyújt arról, hogy miért hal meg annyi magyar: mint írják, a halálozások fele életmódbeli tényezőknek tudható be. A magyarok még mindig Európa legerősebb dohányosai közé tartoznak, és nagyon súlyos probléma az alkoholizmus: 2017-ben még mindig tíz százalékkal magasabb volt az uniós átlagnál az alkoholfogyasztás.

Az elhízott felnőttek aránya szintén az egyik legmagasabb Európában, 2017-ben minden ötödik magyar felnőtt volt elhízott. A túlsúly és a dohányzás nagyban hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a rák okozta halálozás rendkívül magas arányához.

Apropó, rák: Magyarországon még mindig rendkívül alacsony a szűrési arány olyan, időben felismerve gyógyítható rákoknál, mint az emlő- és méhnyakrák. 2017-ben az 50-69 éves magyar nők mindössze 41 százaléka vett rész emlőrákszűrésen a megelőző két évben, szemben az unió egészére jellemző 61 százalékkal. A 20-69 éves nők mindössze egyharmada vett részt méhnyakrákszűrésen 2017-ben, ami az uniós átlag alig fele. (Via Napi.hu)