Hogyan szabadulhatott idő előtt a pénteki londoni terrortámadás elkövetője? Amióta kiderült, hogy a pénteken a London Bridge-en késsel ámokfutó, 28 éves Usman Khant 2012-ben a londoni értéktőzsde elleni bombatámadás terve miatt elvben határozatlan időre, de minimum nyolc évre bebörtönözték, mígnem a fellebbviteli bíróság határozott idejűre nem változtatta büntetését, nagy vita robbant ki a brit igazságszolgáltatás uralkodó gyakorlatáról.

A brit szabályozás szerint a határozott idejű börtönbüntetésekből gyakorlatilag a büntetés félidejében szabadulhatnak a foglyok, ezért a konzervatívok most leginkább rájuk mutogatnak. A munkáspárti válasz szerint valójában Khan most a 2012 óta hatalmon levő konzervatív kormányok intézkedései miatt lehetett szabadlábon, mert ők annak idején az alapvetően engedékeny gyakorlat ellensúlyozására bevezették az közbiztonsági őrizet (IPP - Imprisonment for Public Protection) intézményét. Az eredeti ítélet szerint Khant ilyen IPP-re ítélték azzal a feltétellel, hogy még akkor is leghamarabb nyolc év után szabadulhat csak, ha magaviselete kifogástalan, és minden jel szerint megjavult.

Ezt az ítéletet bírálta felül a fellebbviteli bíróság, és változtatta Khan büntetését határozott idejűre: 16 évre, amiből nyolc év után szabadulhatott volna. Végül ennyit sem ült. A börtönben példás volt a magaviselete, így feltételesen szabadulhatott - a feltételek között volt a nyomkövető viselése, ez a támadás idején is rajta volt.

Khan részt vett a börtönből szabadulókat segítő Tanuljunk Együtt kezdeményezésben, mi több, az egyik sikertörténetük volt. Egy esettanulmányukban a csak Usmanként hivatkozott Khanról megjegyzik, hogy még egy adománygyűjtő vacsorán is beszédet mondott. Pénteken egyik áldozata a Tanuljunk Együtt egyik kurzuskoordinátora, Jack Merritt, a fiatal cambridge-i jogász volt.

Nagy-Britanniában választási kampány van, a december 12-i választásra készülő politikusok nyilván egyből be is emelték kampányukba a kérdést. Boris Johnson miniszterelnök egyből közölte, hogy a konzervatívok győzelme esetén szigorítani fogja a büntetéseket. "Ha terrorizmus miatt ítélnek el valakit, akkor 14 évnek kéne lennie a kötelező minimumbüntetésnek - és egyeseket sose kéne elengedni" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte a terrorizmus és szélsőségesség miatt elítélteknek a büntetésük minden percét le kéne tölteniük.

A BBC értesülései szerint Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére vasárnap yorki beszédében válaszolhat Johnson felvetéseire. A közműsorszolgáltató úgy tudja, Corbyn a konzervatív kormányok költségvetési megszorításait okolná majd, mert a spórolás miatt nem volt lehetőség időben beavatkozni "azoknak az embereknek az életébe, akik ilyen megbocsáthatatlan cselekedeteket hajtanak végre". Egyben azt ígérte, hogy ha a Munkáspárt kerül hatalomra, akkor a rendőrök "a szükségesnek vélt erőt" is bevethetik majd az élet védelmében, vagyis akár meg is ölhetnek egy ártatlanok életét fenyegető támadót. (Via BBC)