A McKinsey tanácsadói segítették embertelenebbé tenni Trump bevándorlási rendszerét

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

A New York Times és a ProPublica közös tényfeltáró cikkben mutatta be, hogy miután Donald Trump a kampánya során az illegális bevándorlás visszaszorítását ígérte, megválasztása után a világ egyik legismertebb tanácsadócége, a McKinsey & Company hogyan vett részt ebben a munkában. Gyakran akkora elánnal, ami még a bevándorlással foglalkozó hatóságoknak is meglepő és sok volt. 

A Bevándorlási és Határvédelmi Hivatal (ICE) még az Obama-kormány idején kötött szerződést a McKinseyvel: a kormányügynökség a jogtalanul az országban tartózkodók deportálásával foglalkozó részleg szervezeti átstrukturálásában kér segítséget a világ számos nagyvállalatának tanácsokat adó cégtől. De a kapcsolat a kormányváltás is megmaradt, és amikor Trump az illegális bevándorlás visszaszorítását kérte, az ICE hamar a McKinsey felé fordult, tanácsokat kérve. 

Tiltakozók által átfújt, ICE ellenes plakát 2018-ban az Egyesült ÁllamokbanFotó: JUSTIN SULLIVAN/AFP

A tanácsadócég viszont több olyan spórolási ötlettel is előállt, amely zavarba hozta a kormányügynökségnél dolgozókat: a McKinsey tanácsadói például az egyes bevándorlók élelmezésére költött összeg csökkentését, az egészségügyi ellátások és a felügyeleti rendszer megvágását javasolták. A McKinseynek ezenkívül voltak ötletei arról is, hogy hogyan lehetne felgyorsítani a deportálásokat, melynek egyes elemeit szintén kockázatosnak ítélte meg az ICE több munkatársa. 

A két lap számos olyan emberrel beszélt, aki részt vett a projektekben, a ProPublica pedig közérdekű adatigénylés során 1500 oldalnyi dokumentumhoz is hozzájutott. Eszerint a McKinsey munkája során kizárólag a költségcsökkentésre és a deportálások felgyorsítására fókuszált, azaz azokra a tényezőkre, melyek számszerűsíthetőek voltak, és gyakorlatilag egyáltalán nem vették figyelembe, hogy döntéseik több ezer ember életét befolyásolhatják. 

A lapoknak nyilatkozó egyik forrás szerint kifejezetten heves viták is zajlottak a McKinsey tanácsadói, illetve a kormányügynökség emberei között. Közben viszont a McKinsey jelentősége egyre nőtt a kormányügynökségen belül, egészen odáig, hogy a tanácsadócég emberei írtak egy kormányzati szerződést is az ügynökség nevében, amely igazolta a céggel kötött szerződések megtartását, illetve 2,2 millió dolláros szerződéskiegészítésről is rendelkezett. 

A New York Times már tavaly arról írt, hogy a McKinsey több mint 20 millió dollár értékben számlázott ki tanácsadói munkát az ICE-nek, akkor azonban a vállalat egyik vezetője, Kevin Sneader arról írt a lapnak, hogy tanácsadócégük sosem fókuszált a bevándorlási eljárások alakítására. Mint fogalmazott, a McKinsey soha, sehol a világon nem fog olyan eljárásokhoz asszisztálni, melyek összeegyeztethetetlenek a vállalat értékeivel. 

Ehhez képest a most megismert dokumentumokból és interjúkból az derült ki, hogy a tanácsadócég mélyen érintett volt a Trump-kormány bevándorlóellenes intézkedéseinek kialakításában. Olyannyira, hogy egyes megszorításai javaslataik már az ICE tagjainak is túl soknak bizonyultak, és voltak ötleteik, melyeket az ICE nem ültetett át a gyakorlatba. 

A McKinsey szóvivője szerint már az Obama-kormány idején arra kaptak megbízást a kormányügynökségtől hogy tegyék költséghatékonyabbá a működésüket, és ez a fókusz végig megmaradt a későbbiekben is. Az ICE szóvivője is azt közölte a lappal, hogy a McKinsey munkája érezhető javulást hozott a küldetésük teljesítésében, többek között csökkent az az idő, amennyi alatt el tudnak távolítani bevándorlókat az országból, miután az ezt elrendelő döntés megszületett. 

Az ICE és a McKinsey közös munkája 2018 nyarán ért véget. A lap információi szerint egyrészt egyre nagyobb volt az elégedetlenség a kormányügynökségen belül a tanácsadócég munkájával szemben, az ICE élén végbement vezetőváltás után pedig nem nagyon maradt senki, aki kiállt volna a további együttműködés mellett. A tanácsadócég együttműködése ettől még a Trump-kormánnyal nem szakadt meg: szinte rögtön azután, hogy ez a megbízásuk véget ért, rögtön alá is írtak egy kétmillió dolláros tanácsadói szerződést a Vám- és Határőrséggel egy új határstratégia kialakításáról, amit azóta egy újabb, 8,4 millió dolláros keretösszegű szerződés követett. 

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végig
Eddig összegyűlt: 3,8 millió Forint

Egész évben sokan támogattátok a szerkesztőséget, a ti segítségetek nélkül a 444 nem tudna stabilan működni. Most év végéig még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezt a pénzt az újság bővítésére fordítanánk, például abban is segítene, hogy januártól két új riporterrel kezdjük az évet. Segíts, hogy a 444 bővülni tudjon!

Támogasd a 444 szerkesztőségét!