Letartóztatási parancsot adott ki szerdán Evo Morales lemondatott elnökkel szemben
lázadásra való felbujtás, terrorizmus és terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt
a bolíviai ügyészség. A dokumentumról készült fényképet Arturo Murillo, Jenine Ánez ideiglenes bolíviai elnök belügyminisztere tette közzé Twitteren. Az irat szövege szerint a letartóztatási parancsot zendülésre felbujtás, terrorizmus és terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt indított büntetőeljárás keretében rendelték el. A volt elnököt a korrupcióellenes ügyekre szakosodott pénzügyi rendőrség kívánja meghallgatni.
A belügyminiszter szerint Morales a távozása után erőszakos tiltakozásokra buzdította a híveit, amik 35 ember életét követelték. Más tisztségviselők azt állították: a volt elnök a városok blokádjára utasította támogatóit, hogy kikényszerítse Ánez bukását.
Ezt a narratívát sokan vitatják. Nemzetközi szervezetek, például a Human Rights Watch vagy az ENSZ emberi jogi főbiztosa arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendfenntartó szervek visszaélnek a kormánytól kapott túl széles jogosítványokkal, a tüntetők tömeges halálát és sebesüléseit pedig nem vizsgálják ki alaposan. A Guardian helyszíni riportja szerint nem csak Morales, hanem az áldozatok családjai is úgy tartják: a rendőrök mészárolták le a tüntetőket, akik egyáltalán nem terroristák.
Letartóztatási parancsot adtak ki Faustino Yucra Yarwi ellen is, aki a Morales vezette Mozgalom a Szocializmusért (MAS) párt vezető tisztségviselője. Yarwit azzal gyanúsítják, hogy támogatta Moralest az Ánez-kormányzat elleni tüntetések felszításában - közölte az El Deber című helyi napilap.
Evo Morales kedden Buenos Airesben kijelentette, hogy nem fél a bebörtönzéstől, és megerősítette, hogy nem indul az országában a közeljövőben tartandó választásokon. Hozzátette: nincs bizonyíték ellene, amely igazolná az eljárást, és ismételten államcsínynek nevezte a megbuktatását.
Bolívia első őslakos elnöke csütörtökön érkezett volt kormánya több tagjával Argentínába, ahol menekültstátuszt kért. Morales novemberben kényszerült lemondani, miután az országon véres tiltakozások söpörtek végig, mert az ellenzék és az Amerikai Államok Szervezete szerint csalással nyert az októberben tartott elnökválasztáson. Először Mexikóba, majd Kubába, végül Argentínába menekült. (MTI)