Példátlan pusztítást okoztak eddig a bozóttüzek Ausztráliában

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

"Voltak már korábban is bozóttüzek" - próbálta elütni főnöke botrányát a Scott Morrison miniszterelnököt távollétében helyettesítő Michael McCormack, majd hawaii nyaralásáról hazatérve maga Morrison is ugyanezzel védekezett, amikor arról kérdezték, hogy az országban tomboló tűzvész közepette mégis miért ment el nyaralni.

Tűzoltó Bargóban, Sydneytől délnyugatra 2019. december 21-én.Fotó: PETER PARKS/AFP

Adam Morton, a Guardian környezetvédelmi szerkesztője szerint az valóban tény, hogy Ausztráliában mindig is voltak bozóttüzek. De azt, hogy az immár hónapok óta tomboló tűzvész egyedülálló a történelemben, elég komoly szaktekintélyek állítják.

Például az érintett területek tűzoltóságai. Az új-dél-walesi Vidéki Tűzőrség tájékoztatása szerint példa nélküli a pusztítás mértéke. Hétfőig 3,41 millió hektár (összehasonlításképp, Magyarország teljes területe hektárban 9,3 millió hektár) égett le az államban. "Hogy ezt perspektívába helyezzük, az elmúlt néhány évben sosem égett le több 280 ezer hektárnál a teljes szezonban" - mondta szóvivőjük, Angela Burford. Márpedig az idei szezonnak még csak az elején járunk, Ausztráliában még csak most jön a nyár java.

Ennél nagyobb területen csak 1974-ben pusztított tűz, akkor a teljes évben égett le ennél nagyobb terület. Az is rendkívüli volt, akkor a tavaszi nagy esőzések miatt elburjánzó füves vegetáció égett le a tartomány nyugati, az ország ritkán lakott, sivatagos részéhez közeli részén. Most viszont egyrészt még a szezon elején járunk, másrészt a tüzek nem a lakatlan pusztában, hanem a partvidék nagyvárosai közelében pusztítanak, és nem az esőzések miatt elszaporodott, hanem a történelmi aszály miatt teljesen kiszáradt vegetáció táplálja a tüzeket.

"A tüzek kiterjedése, és az, hogy szinte egyidejűleg tombolnak, teszi példa nélkülivé azokat" - mondta David Bowman, a Tasmániai Egyetem Tűzkutató Központjának igazgatója. Pedig pont ez az, ami most egészen rendkívüli helyzetet eredményez, már csak gazdasági szempontból is. Bowman szerint kevéssé vizsgált aspektusa az ilyen tüzeknek az, hogy mekkora gazdasági kiesést okoz, ha a lakosság harmada-fele szenved a tüzek keltette füsttől, és a sajtó is kizárólag ezekkel foglalkozik. "Nem is igazán értem, hogy hogyan képes valaki azt állítani, hogy már voltak ilyen tüzek korábban is. Már csak azért is, mert ez eléggé megnehezíti az alkalmazkodást. Annak ugyanis feltétele volna elismerni a probléma mértékét" - mondta.

Ross Bradstock, a Wollongong Egyetem Környezetkockázat-menedzsment Központjából külön is kiemelte a Gospers-hegyi tüzet, amit egy villámcsapás okozott, és ami ezidáig félmillió hektárt perzselt fel. Mint mondta, ez Ausztrália legnagyobb ilyen tüze, de valószínűleg a mérsékelt égövi erdőségek tekintetében az egész világon egyedülálló. Mint mondta, Kaliforniában és a Földközi-tenger vidékén, ahol még gyakoriak az ilyen tüzek, a legnagyobbak úgy százezer hektárra képesek kiterjedni. A két hónapja tomboló tűz pillanatnyilag is megfékezhetetlenül tombol, csak egy nagy esőzés fordíthat a helyzeten.

Az idei tűz ráadásul olyan erdőségekben, mocsarakban és ültetvényeken is pusztít, ahol hagyományosan nem szokott tűz lenni, mert azok a területek általában nagyon nedvesek. Az idei aszály miatt azonban égett már le szubtrópusi esőerdő is. A tűz ezen felül talán helyrehozhatatlan károkat is okozott: nagy az aggodalom, hogy a Kék-hegységben a tűz martalékául eshettek az 1994-ig kihaltnak hitt Wollemi fenyők is, amiknek a helyét pedig felfedezésük óta titkolják, hogy megóvják a turistáktól.

Sydney-t időről időre sűrű füst lepi el a bozóttüzek miatt.Fotó: SAEED KHAN/AFP

És akkor a füstről még nem is beszéltünk, pedig csak Sydneyben legalább harminc napja az egészségre ártalmas a levegő, a szennyezés mértéke időszakonként 11-szeresen haladta meg az egészségre káros mértéket.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót