Bár egy időben az EU-t volt divat kifigurázni egyes, igencsak bizarr, bürokratikus hatósági előírásai miatt, január 15-étől Magyarország is felkerülhet a vicces toplistákra. Ettől a naptól kezdve ugyanis minden 200 négyzetméternél nagyobb, húspulttal rendelkező hazai boltban kis zászlócskával kell jelezni a nem előrecsomagolt disznóhús származási helyét. De csak a disznóét, a többi állatét nem. 200 négyzetméter alatt csak szövegesen kell kiírni a származási helyet.

A rendelkezés nemcsak emiatt különös. A célja feltehetőleg a hazai sertéshús fogyasztásának felpörgetése. Csakhogy mint a Sparnál a témában érdekes cikket író G7-nek elmondták, más jogszabályok miatt eleve az a helyzet hogy egy adott bolt pultjában egyfajta tőkehúsból egyidőben csak egyfélét szabad árulni. Vagyis törvényileg kizárt, hogy egyáltalán létrejöhessen olyan versenyhelyzet, amiben a vevő eldöntheti, hogy a magyar vagy az ukrán karajt választja-e. Maximum abban az értelemben képzelhető el versenyhelyzet, hogy ha valaki körömpörköltet főzne, de ragaszkodik a magyar körömhöz és látja, hogy csak román köröm kapható, inkább átvált magyar fejhúsra.

A másik furcsaság abból ered, hogy tőkehús esetében előfordul, hogy az állatokat X országban tenyésztették, Y országban vágták, majd egy magyar cég segítségével nálunk értékesítik. A G7 megkérdezte a Nébih-et, akik elmondták: a zászlókitűzés szempontjából az állatok tartásának helye és a vágás helyszíne a két mérvadó ország. Ha ezek megegyeznek, akkor egyszerű a helyzet. Ha nem, akkor mindkét ország zászlaját ki kell tűzni. Vagyis - életből vett példa - egy Szlovákiában nevelt, osztrák vágóhídon vágott, magyar importőr által behozott szűzpecsenyére szlovák és osztrák zászlót kell kitűzni január 15-től.