A Fővárosi Ítélőtábla enyhítette a vádlottak büntetését a Buda-Cash-ügyben

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon enyhítette a harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak büntetését a Buda-Cash Brókerház Zrt. ügyében, az első- és a másodrendű vádlottak első fokon megállapított büntetését pedig helyben hagyta.

A döntés a harmadrendű vádlottat 6 év, a negyedrendű vádlottat 5 év, az ötödrendű vádlottat 4 év szabadságvesztésre ítélte. A vagyonelkobzást a másodfokú ítélet szerint mellőzik. Az első fokon ítélkező Fővárosi Törvényszék 2018 októberében az öt vádlottat vagyonelkobzással, közügyektől eltiltással és 7 év 6 hónap börtönbüntetéssel sújtotta. Bűnszervezet létrehozását sem akkor, sem másodfokon nem állapították meg a bíróságok.

A bűnszervezeti jelleg megállapítását a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kérte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblától. Az ítélet indoklása szerint a vádlottak nem hierarchikus szervezettségben dolgoztak össze, vagyis a bíróság szerint a bűnszervezeti jelleg nem állapítható meg. A fölhalmozott értékpapír- és pénzhiány miatt a Buda-Cash újabb és újabb külső forrásokra szorult, és törvénytelen eszközökkel akarta megoldani a helyzetet. Az ügyfelek pénzeszközeit nem különítették el a társaság vagyonától, a vádlottak a rájuk bízott pénzzel felhatalmazás nélkül, a megbízástól eltérő célok érdekében rendelkeztek, de a hiányt mindvégig kezelni akarták – közölték a határozat kihirdetése után.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint a harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak nem kaphatnak azonos büntetést az első- és másodrendű vádlottakkal. Enyhítő körülményként vették figyelembe a közreműködést a törvénysértő gyakorlat feltárásában. A vagyonelkobzástól azért tekintenek el, mert az a bíróság szerint ellehetetleníthetné a polgári jogi igények teljesítését.

Emberek állnak sorba a DRB-csoportba tartozó Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet miskolci fiókja előtt 2015. február 26-án reggel.Fotó: Vajda János/MTI

A Magyar Nemzeti Bank 2015 februárjában függesztette fel az 1995-ben alapított Buda-Cash Brókerház működési engedélyét a társaság felügyeleti vizsgálata után. Az ügyészség szerint a bűncselekmény-sorozat 115 milliárd forint kárt okozott. (MTI)