Aggasztó jelentések érkeztek a magyar határról, de a Frontex főnöke inkább behunyta a szemét

• A cikket Apostolis Fotiadis írta, és a 444 a Balkan Investigative Reporting Networkkel (BIRN) együttműködésben közli. Fordította: Szurovecz Illés
• A menekültválság csúcsán több jel is utalt arra, hogy a magyar hatóságok bizonyos esetekben erőszakosan bántak a határhoz érkezőkkel.
• Hiába szóltak a jelentések ütésekről, rúgásokról és kutyaharapások nyomairól, az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex nem függesztette fel a magyar határőrök támogatását.
• A szervezet hamarosan a Balkánon, EU-n kívüli országokban is fegyveres csapatokkal lesz jelen. 

2016. október 11-én éjjel migránsokat kerestek a magyar hatóságok a déli határon. A magyarokkal járőrözött egy finn férfi is, aki a Frontexnek, vagyis az Európai Unió határvédelmi ügynökségének dolgozott, ő pórázon vezette maga mellett a szolgálati kutyáját.

Egyszer csak kiugrott valaki a bokorból, a kutya pedig azonnal rátámadt.

„A harapás természetes védekező reakció a szolgálati kutya részéről”

 – írták a történtekről utólag a Frontex belső jelentésében. 

Egy másik eset Inmaculada Arnaez, a Frontex alapjogi tisztviselőjének jelentésében szerepel, ami az Európai Bizottsághoz és a Frontex vezetőségéhez is eljutott.

A dokumentum szerint 2016. december 16-án a magyar határőrök kinyitották a határkerítés egyik kapuját, majd rászabadítottak egy kutyát egy többnyire 10-17 éves afgánokból álló csoportra, akiket szerb területen tovább üldöztek. A kutya hármójukat megharapta, üldözőik pedig paprikasprét fújtak az arcukba, és botokkal ütlegelték őket. Később egy közeli tranzittáborban kaptak orvosi ellátást, ott dokumentálták a sérüléseiket.

A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) nyomozásából az derült ki, hogy a szervezetnél tisztában voltak a felmerült visszaélésekkel, és a Frontex alapjogok tiszteletben tartását ellenőrző saját konzultációs fóruma is azt javasolta, hogy függesszék fel a magyarokkal való együttműködést, de ezek a hangok a vezetőségénél süket fülekre találtak.

Hiába szóltak a visszaélésekről

A belső dokumentumok szerint a magyar határon történő frontexes szerepvállalás megosztotta a szervezetet. A viták azután váltak igazán élessé, hogy az Orbán-kormány 2016-ban új határvédelmi szabályokat vezetett be, és felhatalmazta a határőröket, hogy a kerítés nyolc kilométeres körzetében elfogott külföldieket visszaszorítsák Szerbiába.

Magyarország - miután kihirdette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet - háromezer fegyveres „határvadász” toborzásába fogott, a Frontex emberi, köztük a kutyákkal dolgozó határőrök, nekik segített elfogni a kerítésen átjutó embereket.

A Frontexet több humanitárius és jogvédő szervezet, köztük az

• ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR),
• az Orvosok Határok Nélkül (MSF),
• az Amnesty International,
• a Human Rights Watch
• és a Magyar Helsinki Bizottság is

figyelmeztette, hogy az emberek Szerbiába szorítása nagy valószínűséggel nemzetközi jogot sértett, és hogy a magyar határőrök esetenként túlzott erővel lépnek fel a külföldiekkel szemben.

„A magyar-szerb határon nyújtott operatív támogatás feltétele, hogy a Frontex előbb meggyőződjön róla: a határhoz érkező embereket szabályszerűen nyilvántartásba veszik, kérés esetén egyedi menekültügyi eljárást biztosítanak számukra, nem küldik vissza őket azonnal Szerbiába, a rendőri bántalmazással és erőszakkal kapcsolatos eseteket pedig független és pártatlan módon kivizsgálják” - állt a Frontex konzultációs fórumának ajánlásában, ami azt javasolja, hogy azonnal függesszék fel az együttműködést a magyarokkal.

A frontexes alapjogi tisztviselő, Inmaculada Arnaez egy 2016 októberében született feljegyzése szerint a magyar ügyészek legalább 44 olyan üggyel foglalkoztak, amelyek a magyar határőrök visszaéléseiről szóltak. A frontexes tisztviselő által jegyzett dokumentumban az is szerepel, hogy a magyar rendőrség elismerte, hogy „sor kerülhetett túlzott erőszak alkalmazására a szerb határon”.

Baleset volt csak a kutyaharapás

A cikk elején említett, 2016 októberében történt kutyatámadást a Frontexnél érdemben ki sem vizsgálták, miután a magyar hatóságok „balesetként” kezelték az ügyet, és úgy ítélték, hogy a kutyát a a magyarországi törvényeknek megfelelően vetették be.

Inmaculada Arnaez, a Frontex alapjogi tisztviselője három nappal az eset után, október 14-én írt feljegyzést arról, hogy a magyar határnál nem biztosított az „alapvető jogok védelme és érvényre jutása”. Azt javasolta a feletteseinek, hogy vizsgálják felül, nyújtanak-e támogatást olyan területeken, ahol többször felmerült az EU-s, a helyi és a nemzetközi jog megsértésének gyanúja.  

Arnaez – akinek biztosítania kell, hogy a Frontex műveletei összhangban legyenek az európai és nemzetközi joggal – 2016 ősze és 2017 tele közt többször figyelmeztetett a jogsértésekre, de hiába, Fabrice Leggeri, a Frontex igazgatója ezeket figyelmen kívül hagyta. (Arnaez nem reagált a BIRN megkeresésére.)

Levélváltásukban Fabrice Leggeri, a Frontex igazgatója és Matthias Ruete, az Európai Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságának akkori vezetője arra jutottak, nincs elegendő bizonyíték a rendszerszintű jogsértésekre. 

Máshogy bántak az emberekkel, amíg ott voltak a frontexesek

Bár a jogsértésekről szóló bizonyítékokat nem tartották elégségesnek, a Frontex később mégiscsak visszafogta a tevékenységét a magyar-szerb határon. Egy 2017 októberi feljegyzés például már kiemeli, hogy az elfogott külföldieket „kizárólag a magyar hatóságok” kísérjék a tranzitzónába.  

„A Frontex mindig ott volt az elején, de sosem volt ott a végén” – mondta Lydia Gall, a Human Rights Watch munkatársa, aki akkoriban a magyar határ környékén dolgozott. „Emlékszem, sok embertől hallottam, mennyire örülnek a külföldi rendőröknek, mert a jelenlétükben jobban bántak velük a magyar határőrök.”

Gall szerint a Frontex munkatársai igyekeztek távoltartani magukat a jogsértésektől, amikor a külföldiek fogvatartásában és Szerbiába szorításában nem vállaltak szerepet.

Fabrice Leggeri, a Frontex igazgatója ugyan nem akart a BIRN megkeresésére közvetlenül reagálni, de a Frontex írásban küldött válaszokat e cikk megjelenése előtt.

Ez alapján 2016-ban nyolc, 2017-ben pedig tizenhét kutyás csapatot küldtek a magyar határra. „A határátkelőknél dolgoztak, segítettek a kábítószerek és más illegális anyagok, valamint a tiltott határátlépések felderítésében. Ezen kívül néhányan járőrözési feladatokban is részt vettek .”

„A Frontex munkatársaira szigorú magatartási kódex vonatkozik, kötelesek tiszteletben tartani az alapvető jogokat. Amint megérkeznek a műveleti területre, részletes tájékoztatást kapnak többek között az alapjogokkal összefüggő eljárásokról, a panaszkezelési mechanizmusról és a Schengeni határellenőrzési kódexről.”

508 esetből egyszer volt panasz

Leggeri a vezetőség többi tagjával folytatott megbeszélése után, 2017. február 1-én tájékoztatta a konzultációs fórumot, hogy nem függesztik fel a magyar-szerb határmenti tevékenységüket. Azt írta,

„a magyar rendőrséget érintő, túlzott erőszak alkalmazásáról szóló hírek, ha igazak is, nem a Frontex által koordinált tevékenységek keretében történtek”.

Szerinte, mivel nem volt bizonyíték a túlzott erőszak alkalmazásáról szóló hírekre, nem volt miért felfüggeszteni a magyarokkal közös műveleteket. 

A Frontex munkatársaink minden alkalommal le kell adniuk egy SIR-nek (Serious Incident Report - súlyos esemény jelentés) nevezett dokumentumot, amikor valamilyen jelentős visszaéléssel, hibával, anomáliával találkoznak. A belső dokumentumok szerint 2016-ban összesen három ilyen jelentés született, és Leggeri arról tájékoztatta a Frontex konzultációs fórumát, hogy „egyikben sem voltak érintettek az Európai Határ- és Partvédelem csapatai”. (Tekintve, hogy a finn kutyás csapatot a Frontex küldte a határra, és róluk is készült jelentés, Leggeri kijelentése nem tűnik teljesen megalapozottnak.)

Amikor a BIRN rákérdezett a három jelentésre a Frontexnél, azt válaszolták nekik, hogy

„a magyar hatóságok arról tájékoztatták a Frontexet, hogy kivizsgálták a kérdéses eseteket, és a bizonyítékok alapján nem találták megalapozottnak a vádakat. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló 2016-os rendelet alapján a Frontexnek nincs joga vizsgálatot folytatni. A nemzeti hatóságoknak kell feltárniuk a jelentésekben szereplő ügyeket.”

A statisztikák alapján a Frontex munkatársai nem készítenek túl gyakran ilyen SIR jelentéseket. 2018-ban és 2019 első felében a Frontex összesen 508 esetben vett részt külföldiek kitoloncolásában. A szervezet munkatársai a 18 hónap alatt mindössze egyetlen súlyos incidensről adtak le jelentést.  

Anneliese Baldaccini az Amnesty International európai migrációs szakértőjeként ült a Frontex konzultációs testületében. Szerint is alulkezelték a magyar határon történt visszaélésekkel kapcsolatos bizonyítékokat, annál is inkább, hogy az Európai Bizottság már kötelességszegési eljárást is indított Magyarország ellen például amiatt, hogy a tranzitzónában nem adtak enni külföldieknek.

Szándékosan okozott sérülések

Amikor az Orvosok Határok Nélkül képviselői 2017 áprilisában Leggerivel találkoztak, arról tájékoztatták a Frontex igazgatóját, hogy 2016 márciusa és 2017 februárja között a szervezet önkéntesei 106 "szándékosan okozott sérülést" láttak el, amik a déli határnál szolgálatot teljesítő járőröktől származhattak. Az Orvosok Határok Nélkül szerint a sérülések egybevágtak azokkal az erőszakos cselekményekkel, amikkel a magyar hatóságokat vádolták: rúgás- és ütésnyomok, kutyaharapások, könnygáz vagy paprikaspré által okozott gyulladások. A 106-ból 22 esetben kiskorú volt az áldozat.

A megbeszélés egyik résztvevőjének elmondása szerint Leggeri ekkor megint azzal érvelt, hogy belső jelentések híján semmit sem tehet.

„A magyar hatóságok arról tájékoztatták a Frontexet, hogy kivizsgálták az Orvosok Határok Nélkül jelentését, és a bizonyítékok alapján nem találták megalapozottaknak a visszaélésekkel kapcsolatos vádakat”

- írta most a Frontex a BIRN kérdésére. 

2017 márciusában, egy hónappal azután, hogy Leggeri úgy döntött, nem függesztik fel a magyarországi tevékenységüket, a Frontex alapjogi tiszviselője, Inmaculada Arnaez személyesen látogatott a határra. Március 14-én készített, nyolcoldalas jelentésében ismét aggályosnak találta, hogy a Frontex támogathatja a magyar hatóságok jogsértéseit. 

Szerinte a Frontex olyan műveletekben kockáztatja a részvételét, „amelyek nem garantálják a menekültügyi és nemzetközi védelemmel kapcsolatos eljárásokhoz való hozzáférést”.

A jelentése szerint „továbbra is nagyon nagy” esélyt látott arra, hogy a „Frontexnek is van felelőssége az alapvető jogok megsértésében”. 

Stefan Kessler, aki 2012 októberétől 2019 decemberéig vezette a konzultációs fórumot, úgy látja, a Frontex magyarországi tevékenysége továbbra is nyitott ügy.

„A konzultációs fórum 2016 novemberétől 2019-ig többször tanácsolta a Frontexnek, hogy függessze fel a magyarországi tevékenységét, de egyszer sem kaptunk pozitív választ” – mondta Kessler.

Az uniós határvédelmi ügynökség ezzel kapcsolatban azt közölte:

„A Frontex csapatainak jelenléte minimalizálhatja az erőszakkal való visszaélés kockázatát, és munkatársaik megbízható forrásként szolgálhatnak a helyszíni körülményekkel kapcsolatban.”

A Frontex mentelmi joga

A nyugati-balkáni migrációs útvonal ellenőrzése kiemelten fontos az unió tagállamai és az Európai Bizottság számára, egyes elemzések szerint pedig a Frontex magyarországi tevékenysége ebben komoly szerepet játszik.

A 2021-27-es uniós költségvetési ciklusban a Frontex már 11 milliard eurós költségvetéssel gazdálkodhat, és a tavaly decemberben életbe lépett új szabályok szerint saját fegyveres, egyenruhás embereit vezényelheti a határokra. 2021-ben várhatóan 700 határőrük kezdi meg a szolgálatot a Balkánon, ez az első alkalom, hogy közvetlenül toborozhatnak embereket.

Ahhoz, hogy EU-n kívüli országokban is dolgozhassanak a Frontexnek egyenként kell megállapodnia a kormányokkal. Az első ilyen megállapodást tavaly májusban, Albániával írták alá, de 2019 végére Montenegróval és Szerbiával is sikerült tető alá hozni ugyanezt. Rajtuk kívül Bosznia-Hercegovinával és Észak-Macedóniával is tárgyalnak.

A már lezárt és a még függőben levő megállapodások ijesztően elnézőek a frontexesek által esetlegesen elkövetett törvénysértésekkel kapcsolatban.

A szabályok szerint a Frontex alkalmazottainak lényegében mentelmi joga van, ha valamelyiküket bűncselekménnyel vádolják, akkor a Frontex igazgatójának dolga megítélni, hogy ezt szolgálat teljesítés közben történt-e. Ha igen, akkor sem büntető- sem polgárjogi per nem indítható az illető ellen. Lényegében a szervezet igazgatóján múlik, hogy a beosztottjaival szemben indítható-e bármilyen eljárás a Balkánon.