Szerdán előkészítő üléssel kezdetét vette a Hableány-hajóbaleset okozásával vádolt Jurij C., 64 éves ukrán hajóskapitány büntetőpere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Ő vezette a Viking Sigyn nevű szállodahajót, amikor az 2019. május 29-én ütközött a Hableány sétahajóval a Dunán a Margit-híd közelében, azonnal elsüllyesztve azt. A tragédia 27 halálos áldozatot követelt, egy - nagy valószínűséggel szintén halott - áldozatot még mindig keresnek a hatóságok. A Hableány 33 dél-koreai turistát szállított a baleset idején két fő magyar személyzettel, a hét túlélő mind dél-koreai állampolgár.
A tárgyalásnak helyet adó Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében szerdán megjelent a vádlott hajóskapitány, aki jelenleg is Budapesten tartózkodik házi őrizetben. Arcát most először láthatták a sajtó képviselői, de megmutatni most sem tudjuk, Jurij C. ugyanis nem járult hozzá, hogy képek készüljenek róla.
A fotósoknak-operatőröknek erre nem is lett volna sok lehetősége, a sajtó képviselői ugyanis a koronavírus-veszélyre tekintettel csak egy külön, a tárgyalóteremnél jóval kisebb teremből, kivetítőn figyelhették a tárgyalást. A bíróság sajtószóvivője még a tárgyalás előtti sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, ilyen óvintézkedésekre az elkövetkező időszakban még más, nagyobb érdeklődésre számot tartó tárgyalások esetén is sor kerülhet.
A tárgyalás a vád ismertetésével kezdődött.
Az ügyészség halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével, és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével vádolja a hajóskapitányt,
akiről a vád elmondta: 2000 óta dolgozott a svájci Viking Hajózási Társaságnál, de 45 éve, 1975 óta van hajózási engedélye. A Duna budapesti szakaszát, ahol a baleset történt, is jól ismeri, ugyanis Budapest és Nürnberg között már három éve vezeti a társaság hajóit.
2019. május 29-én a Viking Sigyn kapitánya volt. A szállodahajóval a pesti part Akadémia utcai kikötőjétől indult el este 9 óra előtt nem sokkal, a németországi Passau felé. A vád szerint a kapitány ellenőrizte és rendben is találta a hajó műszaki állapotát, és 20:57-kor a szabályoknak megfelelően rádión bejelentkezett a Navinfó Budapesthez, és a vízi közlekedés itteni hivatalos nyelvén, németül tájékoztatást adott a hajó paramétereiről, műszaki állapotáról, az utasok és a személyzet számáról.
A vádirat szerint
zuhogó eső, éjszakai látási viszonyok, a magas vízállás, és sűrű személyforgalom jellemezte aznap este a közlekedés körülményeit,
ennek ellenére azonban 1000 méterre megfelelőek voltak a látási viszonyok,
így szabad szemmel - és a hajó műszaki berendezésein is - egyértelműen látható volt a Viking Sigyn előtt haladó Hableány sétahajó.
A Viking kapitánya balról akarta megelőzni a nála jóval lassabban haladó sétahajót, de ha odafigyel, észlelte volna, hogy ez a Hableány mozgása (annak iránya és sebessége) miatt nem lehetséges. Az ügyészség szakértői vélemények alapján azt állítja, le kellett volna lassítania a hajót 8 km/órás sebességre, és a Hableány mögött maradnia, amíg a Margit-híd felett - a megfelelő jelzések leadásával - meg nem előzheti azt.
A kapitány azonban az ügyészség szerint mintegy 5 percig “személyében rejlő okokból nem a hajó vezetésére koncentrált”, ezért
A Viking Sigyn 21 óra után 5 perccel a jobb első hajólemezével nekiütközött a 8-9 km/órával haladó Hableánynak, és maga elé forgatta azt.
A 135 méteres szállodahajóhoz képest kicsi, körülbelül 30 méter hosszú városnéző hajó az ütközés következtében 30 másodperc alatt elsüllyedt, az rajta tartózkodó összes ember víz alá került.
A vád szerint azonban a Viking Sigyn kapitánya elmulasztotta azonnal értesíteni a budapesti nautikai személyzetet, és segítséget kérni a mentéshez az erre kijelölt 16-os rádiócsatornán. Ezt csak három-négy perccel az ütközés után 21 óra 8 perckor tette meg, akkor sem szabályosan, németül, hanem több nyelven, nem közölve minden fontos információt.
A Hableány vízben lévő utasait a Viking Sigyn két matróza, és az őket szintén észrevevő környéken tartózkodó hajók mentették ki a vízből.
A vádiratban szerepelnek információk a Hableány sétahajó kapitányával kapcsolatban is.
Ezek szerint ő is mulasztott, a hajózási hatóság ugyanis a Hableányon korábban műszaki berendezési hiányosságokat talált, amik miatt a hajóbizonyítványba bejegyeztette: egy fő matrózzal meg kell emelni a Hableány személyzetét.
Ezt azonban a hajót üzemeltető cég nem teljesítette, így a kapitány el sem indulhatott volna aznap a kikötőből, hiszen hiányzott egy fő a legénységből.
Az ügyészség azonban hangsúlyozta, mindez nem áll okozati összefüggésben a baleset bekövetkeztével.
Az idős hajóskapitánynak a vád ismertetését követően lehetősége lett volna arra, hogy elismerje, amivel az ügyészség megvádolta. Ekkor véget is ért volna a per, és a bíróság azt a büntetést szabta volna ki Jurij C.-re, amit az ügyészség kért:
9 év letöltendő szabadságvesztést, és a kapitány 9 évre érvényes eltiltását a szakmájától.
Jurij C. azonban nem ismerte el bűnösségét egyik vádpontban sem, védőügyvédjével vitatja felelősségét a Hableány-hajóbalesetben.
Német Leóna tanácselnök kérdésére, hogy kíván-e a vallomást tenni, a vádlott ukrán tolmácsa segítségével azt mondta,
„még nem állok készen arra, hogy jelen pillanatban vallomást tegyek”.
A vádlott kapitányról egyébként kiderül, hogy veseproblémái adódtak az utóbbi időben, ezért orvosi kezelést kap Budapesten.
Beismerés hiányában így újabb tárgyalásokkal, és a vádpontok bizonyításával folytatódik tovább a per, amiben a bíróság a Hableány 7 kimentett, életben maradt dél-koreai utasát is meghallgatja majd tanúként.
A sértettek jogi képviselői jelezték, a tragédia egy éves évfordulójára, május 29-re Budapestre érkeznek a túlélők is egy megemlékezésre, ezért a bíróság akkorra ütemezte a meghallgatásukat.
A szerdai előkészítő ülésre a koronavírus-járványra tekintettel nem utaztak ide a per dél-koreai sértettjei. A Hableány magyar személyzetének jogutódjait is ügyvédek képviselték az ülésen.
A vádlott hajóskapitány védője, Tóth M. Gábor jelezte: nem elégedett azzal a munkával, amit a nyomozó hatóságok és az ügyészség végeztek a vád megalapozására, és egy sor bizonyítási indítványt nyújtott be a bíróságnak.
A védelem szeretné, ha meghallgatna a bíróság többek között
Az áldozatok holttesteinek boncolását és orvosszakértői vizsgálatát is kérte, hogy el lehessen dönteni, az áldozatok közül kinek az életét lehetett volna tényleg megmenteni.
Tóth M. Gábor a tárgyaláson azt mondta, szerinte a történtekről előbb volt meg a koncepciója a nyomozó hatóságoknak, és ennek alátámasztására gyűjtöttek be adatokat, holott ennek épp fordítva kellene történnie.